Magyar cégek külföldön: a kifektetések jelenthetik az új növekedési modell alapját
A külföldi működőtőke-befektetések globális piaca 2026 első félévében 28 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest, megközelítve az 1200 milliárd dollárt – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adataiból. A növekedés üteme ugyanakkor lassult: a második negyedévben 26 százalékos visszaesés követte az első negyedév 45 százalékos bővülését. Hosszabb távon a tendencia folyamatos emelkedést mutat, a 2020-as járványidőszak és az energiaválság mélypontjai után a piac ismét a korábbi csúcsok közelébe ért.
A befektetési célországok rangsorát az Egyesült Államok vezeti, a teljes piac több mint 19 százaléka összpontosul ott; a top hármat az Egyesült Államok, Kína és Hollandia alkotja, együttes részesedésük meghaladja a 28 százalékot. A kifektetések oldalán az Egyesült Államok, Japán és Kína áll az élen, hasonlóan 29 százalék feletti koncentrációval. A régióból Csehország került fel a globális ötödik helyre mintegy 38 milliárd dolláros beáramlással, amit nem gyárberuházás, hanem a Czechoslovak Group amszterdami tőzsdére lépése és az ehhez kapcsolódó átszervezés magyaráz.
Magyarország a beruházásfejlődési pálya öt stációja közül a harmadik fázisban található: jelentős a beáramló külföldi működőtőke, de a magyar cégek külpiaci aktivitása csekély. Az export önmagában még csak a kiindulópontot jelenti; kevés olyan hazai vállalat van, amely külföldi céget tud felvásárolni, vagy az OTP-hez, a Richterhez és a Wizz Airhez hasonlóan külföldön tud beruházni. A szakértői értékelés szerint a nemzetközileg versenyképes szereplők számának növelése nem a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásoktól függ, hanem a közepes és nagyvállalatok támogatásától és a számukra megfelelő környezet megteremtésétől.
2026 első félévében Magyarországra 467 millió dollárnyi külföldi befektetés érkezett, míg a tavalyi teljes éves érték 4,07 milliárd dollár volt, ami szinte kizárólag a második féléves teljesítménynek köszönhető. A kifektetések értéke ugyanakkor megugrott, meghaladta a 3,5 milliárd dollárt; a növekedésben a választások utáni vagyonátrendeződések is szerepet játszhattak. A teljes magyar kifektetési állomány 2025 végére meghaladta az 57,3 milliárd dollárt, a GDP 23,3 százalékát, míg a Magyarországon lévő külföldi tőkebefektetések állománya 136,3 milliárd dollár, a GDP 55,3 százaléka. Mindkettő elmarad az uniós átlagtól, amely a kifektetéseknél a közösségi GDP 79,3 százalékát teszi ki. A régióban Magyarország megelőzi Szlovákiát, Lengyelországot, Horvátországot és Szlovéniát, Romániával nagyjából egy szinten áll, Csehországtól pedig elmarad.
A kormány a 2027-es költségvetésben az exportképesség-fejlesztési programokra 9,5 milliárd forint működési és 15,5 milliárd forint felhalmozási kiadást irányzott elő. A gazdasági és energetikai miniszter november 7-én bejelentette, hogy a magyar cégek külföldi terjeszkedésének ösztönzésére jövőre 25 milliárd forintos Piacépítő Exportprogram indul, miközben a Széchenyi Kártya Program keretében 250 milliárd forintot fordítanak a vállalati hitelek kamat- és díjtámogatására. A tárcavezető a kis- és középvállalkozások külpiaci támogatását azzal indokolta, hogy a magyarországi exportbevételek túlnyomó része külföldi tulajdonú cégeknél keletkezik, a hazai kkv-knak pedig csak mintegy 5 százaléka értékesít külpiacokra.
A kifektetések ösztönzésének kulcsszereplője a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség, amely jelenleg átalakulási és stratégiai megújulási folyamaton megy keresztül, ennek része az új vezérigazgató megbízása is; a szervezeti működés és a szolgáltatási portfólió felülvizsgálata párhuzamosan zajlik. A kormányzati struktúrában a külgazdaságért, a külgazdasági és külkereskedelmi koordinációért, valamint az exportfejlesztésért felelős helyettes államtitkári pozíciók is gazdára találtak. A HEPA mellett az EXIM dolgozik azon, hogy a 25 milliárd forintos keretből megfelelő hitel- és támogatási programokat hozzon létre; vezérigazgatója októberben arról beszélt, hogy 2027 elején új programot hirdetnek a kereskedelmi bankok kockázatvállalásának ösztönzésére, a magántőke hatékonyabb mozgósítása érdekében. Megújult az EXIM Demján Sándor Exportösztönző Hitelprogramja is.
A külföldi terjeszkedéshez az exportáláson túl tanácsadási és piacfelmérési szolgáltatásokra, jogi, illetve adózással kapcsolatos segítségnyújtásra is szükség van. Az EXIM országkockázati térképe négy kategóriába sorolja az államokat politikai, biztonsági, üzleti környezeti, gazdasági, kereskedelmi, finanszírozási és fizetési kockázatok alapján; a legbiztonságosabb célpontok közé az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália és Új-Zéland tartoznak, míg a Közel-Kelet és Közép-Afrika nagy része, továbbá a háború miatt Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna a nem finanszírozható vagy biztosítható kategóriába esik.
