Az Orbán-kormány tudta, hogy a költségvetés teljesíthetetlen
A 2026-os költségvetést az előző Parlament 3,7%-os GDP-arányos hiánnyal fogadta el. Az új kormány által végzett átvilágítás azonban rávilágított, hogy amennyiben nem történik kormányváltás, a hiány mértéke a GDP 8,3%-ra emelkedett volna. Az Európai Unióval folytatott megállapodás és az eddigi kormányzati intézkedések következtében, további intézkedések nélkül, az idei év hiányát sikerült 7,5%-ra mérsékelni.
Költségvetési módosítások és új hiánycél
A kormány augusztus végéig módosítani fogja a 2026-os költségvetést, új hiánycélt kitűzve. Ezt követően, október végéig, benyújtja a 2027-es költségvetést, egyben elkészítve a középtávú költségvetési tervet.
A tervezett és a valódi hiánypálya közötti eltérés
2025 júniusában a Parlament az államháztartási hiányt 3,7%-ban fogadta el, azonban a kormányváltás utáni belső előrejelzések 6,8%-os hiányt prognosztizáltak. Az előrejelzés részletes felülvizsgálata megerősítette, hogy a hiánynövelő tételek realitása megerősítést nyert.
A költségvetés túllépésének politikai okai
A költségvetés túllépése mögött számos politikai döntés húzódik meg. A kampányintézkedések, amelyek nem szerepeltek a költségvetési tervben, összesen 1,3%-kal növelték a hiányt. Ide sorolható a 14. havi nyugdíj bevezetése, valamint a közszolgáltatók otthonteremtési támogatása, melyek együtt 0,4%-kal járultak hozzá a hiány emelkedéséhez.
Előnytelen szerződések és gazdasági hatások
Az előnytelen szerződések, mint a 35 éves útkoncesszió többletkiadása és a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés, szintén 0,9%-kal negatívan hatottak a pénzügyi egyenlegre. Ezen kívül az uniós bírósági döntések okán fizetendő CO2-kvótaadó és a kiegészítő bányajáradék körülbelül 0,5%-kal rontotta az egyenleget.
Vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény
A gyengébben teljesítő gazdaság hatása 0,3%-kal növelte a hiányt. A gazdasági növekedés 2025-ben a tervezett 2,5%-os érték helyett mindössze 0,5% volt, míg 2026-ra a 4,1%-os cél helyett 1,6-2,0%-os növekedésre van kilátás.
