A közpolitika formálása és jogalkotás a kormányi belügyek keretein belül
A szakszervezeti konföderációk, beleértve az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülést, Liga Szakszervezeteket, Magyar Szakszervezeti Szövetséget, Munkástanácsok Országos Szövetségét és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumát, fontos levelet juttattak el a kormányfőnek, amelyben a szociális párbeszéd, a munkaügyi kapcsolatok és a kormányzati bérpolitika alapvetései kerültek középpontba.
A szakszervezetek szerepe és a kormányzati gyakorlat
A fejlett demokratikus jogállamokban a szakszervezetek kulcsszerepet játszanak a politikai rendszer működésében. Programjaikkal és állásfoglalásaikkal képesek befolyásolni és korrigálni azokat a komplex társadalompolitikai terveket, melyeket a pártok és kormányok fogalmaznak meg. Az érdemi szociális párbeszéd, valamint a hatékony munkaügyi kapcsolatok, amelyek alapját képezik a kollektív tárgyalások, hozzájárulnak a demokratikus jogállam stabil működéséhez és a hatalmi fékek rendszerének biztosításához.
Kritikai megközelítés a kormányzati intézkedésekkel szemben
Az elmúlt időszak kormányzati gyakorlata Magyarországon éppen ellentétben állt ezzel a modellel, hiszen a kormány nem törekedett az érdekegyeztetésre, így a közpolitika formálása és jogalkotás kizárólag a saját belső ügyeikbe került. Ezzel elismerés nélkül hagyták figyelmen kívül azt a tényt, hogy az érdekegyeztetéssel javítható az intézkedések minősége és a társadalmi elfogadottságuk. Ezen kívül a kormány számos intézkedéssel korlátozta a szakszervezetek és munkavállalók érdekérvényesítési lehetőségeit, ami nemcsak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és az Európai Szociális Karta normáit sértette, de tartós feszültséget generált az Európai Unióval való kapcsolatokban is. Az Európai Bizottság országjelentései évek óta kritikus megjegyzéseket tettek a hazai szociális párbeszéd rendszerére, és folyamatosan kérik annak megerősítését.
Szakszervezetek követelései a demokratikus jogállam érdekében
Amellett, hogy a szakszervezeti konföderációk sürgetik az alkotmányos alapok megteremtését az érdekegyeztetéshez, követelik a státusuk megfelelő tiszteletét és a jogalkotásban való részvételük biztosítását. Kiemelik, hogy a munkavállalók jogainak védelme és a társadalmi párbeszéd erősítése elengedhetetlen a demokratikus állam működésének és fejlődésének biztosításához.
