Ráléphet a gázra Putyin Ukrajnában a „nagy győzelem” után
Bebetonozták Vlagyimir Putyin hatalmát és megerősítették a háborús politikáját a vasárnapi parlamenti és regionális választások Oroszországban. A választásokon a háborúellenes politikai erők el sem indulhattak, így azok már csak ezért sem tekinthetők szabadnak.
A kormányzó Egyesült Oroszország hivatalosan a voksok mintegy 58 százalékát szerezte meg, ezzel jelentősen, 8 százalékponttal növelte támogatottságát a 2021-es választáshoz képest. A kormánypárt a 225 egyéni választókörzet közül 208-ban győzött, és rekordszámú, 355 mandátumot szerzett a 450 fős alsóházban, szemben a korábbi 310-zel. A kommunista párt 13,8 százalékot, a liberális demokraták 9 százalékot, az Új Emberek 8 százalékot kaptak, az Igazságos Oroszországért párt pedig 5,1 százalékkal éppenhogy bekerült a parlamentbe.
A részvételi arány hivatalosan 59,3 százalék volt, jóval magasabb, mint a korábbi két választáson, amikor a szavazók 51,7, illetve 47,9 százaléka járult az urnákhoz. A független orosz lap szerint ugyanakkor választási csalások történtek, és az Egyesült Oroszország valójában csak mintegy 34 százalékot kapott.
Mindez annak ellenére történt, hogy a hivatalos adatok szerint az elhúzódó háború egyre súlyosabban érinti Oroszországot. Az azonosított orosz halálos áldozatok száma már meghaladja a negyedmilliót, az elmúlt hónapok ukrán dróntámadásai pedig nemcsak a határmenti területeket és az energetikai-ipari létesítményeket, hanem a belső területeket és a polgári lakosságot is elérik. A választás napján rekordszámú, 1600 drón támadta Moszkvát; a támadások a főváros legnagyobb olajfinomítóját is eltalálták, és egy panelépület több lakását is elpusztították.
Az olajfinomítókat érő rendszeres dróntámadások mellett a nyugati szankciók is komoly károkat okoznak az orosz gazdaságnak, utóbbiak miatt számos esetben széleskörű benzinhiány alakult ki. Az orosz Amazonként is emlegetett Wildberries online áruházlánc elleni ukrán dróncsapásokban több milliárd dollár értékű áru semmisült meg, és kisvállalkozók tömegei károsodtak súlyosan.
A Kreml a „nagy győzelemben” a saját politikája igazolását látja. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a mutatók azt jelzik, hogy a társadalom a legnagyobb mértékben megerősítette az államfőt.
Tarjányi Péter biztonságpolitikai elemző szerint a választás Putyinnak magabiztosságot hoz, és Oroszország a következő 10-12 hónapban el akarja dönteni a háborút, ehhez pedig a jelenleginél nagyobb emberi erőforrásokra van szükség. Véleménye szerint Putyinnak megvan a felhatalmazása arra, hogy a háborúban azt tegyen, amit akar, és 300-400 ezer főt fog mozgósítani, míg Észak-Korea néhány tízezer fős támogatást nyújthat. Ukrajnának így egy nagyon kemény egy évre kell felkészülnie, és emberi erőforrások terén aligha tud lépést tartani Oroszországgal.
Demkó Attila biztonságpolitikai elemző ugyanakkor arra utalt, hogy nem lehet érdemi következtetéseket levonni a vasárnapi választásból. Kizárták az egyetlen ellenzékinek nevezhető pártot, a Jablokót, és az eredményt úgy manipulálják, ahogy akarják, különösen az elektronikus szavazás miatt – írta közösségi oldalán, hozzátéve, hogy a rendszer a demokráciát már csak formailag tartalmazza.
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője óvatosabban fogalmaz: a választások tisztaságát rendkívül nehéz függetlenül ellenőrizni, az eredmények pedig nem feltétlenül tükrözik teljes mértékben a társadalmi támogatottság valós szintjét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a hivatalos kommunikáció középpontjába a geopolitikai küzdelmek és az ukrajnai háború került, a kampány egyik fő üzenete pedig Oroszország megerősödése volt, a hangsúly a nemzeti egységen és a társadalmi összefogáson van.
Bendarzsevszkij Anton arra is rámutatott, hogy az orosz gazdaság helyzete egyre nehezebb: a háború költségei is egyre nagyobb terhet jelentenek az állam számára.
