Politikai földcsuszamlás: a németeknek is elegük lett
A német választók úgy érzik, hogy a centrumpártok elfelejtették őket, és elegük lett a politikájukból – jelentette ki Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a vasárnapi német tartományi választások kapcsán.
Berlinben a radikális baloldal (Die Linke), Mecklenburg-Előpomerániában pedig a radikális jobboldal (AfD) aratott győzelmet. A szakértő szerint hasonló folyamat játszódik le több más európai országban is, köztük Nagy-Britanniában, Franciaországban és Svédországban.
Tarjányi Péter hozzátette: a választók a korábbiaktól eltérő válaszokat szeretnének olyan területeken, mint a migráció, a biztonságpolitika és a megélhetés, és ezeket a válaszokat a radikális pártoktól várják.
A problémák gyökerei ugyanakkor az elmúlt 10-20 év mulasztásaira és hibáira vezethetők vissza – mondta, példaként említve Angela Merkel volt német kancellár migrációs politikáját.
A szakértő arról is beszélt, hogy számos területen, így a biztonságpolitikában is óriási változások mennek végbe, amelyek új válaszokat kívánnak meg. Az Európai Unió jelenleg köztes állapotban van: már nem nemzetállamok laza közössége, de még nem is az Európai Egyesült Államok, és egyhamar nem is lesz az.
Meglátása szerint a közeljövőben a hadügyben, valamint a kül- és biztonságpolitikában közös uniós megközelítésre és összefogásra lenne szükség, ez azonban nehéz folyamat. Kritikus két-három év előtt állunk.
Tarjányi Péter úgy véli, jelenleg nem kell tartani egy nyílt NATO–Oroszország háborútól. Hibrid háború ugyanakkor már most is folyik, az ukrán-lengyel határ lengyel oldalán élők pedig a drónberepülések és a front közelsége miatt szinte már most úgy érzik, mintha háborúban élnének. Ráadásul fennáll az emberi hibák lehetősége, amelyek eszkalálhatják a konfliktust.
A biztonságpolitikai kockázatok az EU- és NATO-tag Magyarországra is vonatkoznak. „Kimaradni nem lehet” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a mindenkitől egyenlő távolságot tartás politikája nem járható út.
Jelezte azt is, hogy a NATO és az EU türelme korábban elfogyott az Orbán-kormánnyal szemben, ezért is aktivizálódtak a nyugati titkosszolgálatok az áprilisi választások előtt. A Tisza-kormány irányába most megvan a bizalom uniós szinten, ezt meg kell őrizni, ugyanakkor nem szabad feladni a szuverenitást, például az energiapolitikában, amelyben Magyarország adottságai miatt kötött pályán mozog, a paksi atomerőmű bővítése pedig szükséges. Meg kell találni a középutat, egyensúlyozni kell.
A negatívumok között említette, hogy a Tisza-kormánynak külpolitikai szempontból egyelőre nincs meg a szükséges mély kapcsolatrendszere, illetve nincsenek olyan „fogólapjai”, amelyek a nemzetközi érdekérvényesítéshez szükségesek.
A beszélgetés során szó esett többek között az orosz választások üzenetéről, valamint az ukrajnai és az iráni háború kilátásairól is.
