A forintot is magával ránthatja az energiaválság
A 100 dollár feletti olajár, a megugró európai gázárak és a közel-keleti konfliktus újabb eszkalációja ismét előtérbe helyezte Európa energiabiztonságát. Magyarország számára nem az olaj- vagy gázhiány a legnagyobb kockázat, hanem az, hogyan épülnek be a magasabb energiaárak a külkereskedelmi mérlegbe, az inflációba, a forint árfolyamába és a vállalatok költségeibe.
A jemeni harcok szeptemberi kiújulása ismét a Báb el-Mandeb-szorosra irányította a figyelmet, a Hormuzi-szoros hajóforgalma is jelentősen visszaesett. Magyarország energiaellátása ugyanakkor nem függ közvetlenül a Báb el-Mandebtől, mivel a fosszilisenergia-importban továbbra is meghatározó a vezetékes szállítás. Egy tartós vörös-tengeri fennakadás ezért önmagában nem jelentené a magyarországi olaj- vagy gázszállítások leállását, a világgazdasági hatás azonban gyorsan elérheti hazánkat.
A Brent ára szeptember közepén 108 dollár körül mozgott hordónként, a holland TTF gázjegyzés pedig megközelítette a 84 euró/MWh-t, ami egy hónap alatt mintegy 30 százalékos emelkedést jelent.
A magyar gáztárolók szeptember közepén 72,6 százalékos töltöttségen álltak, meghaladva a 68,7 százalékos uniós átlagot. A hazai gazdaság sebezhetősége ezért elsősorban nem az ellátásbiztonságban, hanem az energia árában keresendő. Magyarország energiaigényének jelentős részét importból fedezi, gazdasága pedig az uniós átlagnál jóval energiaintenzívebb.
A GDP a második negyedévben éves alapon 1,7 százalékkal nőtt. Az MNB júniusi prognózisa 2026-ra 2,0, 2027-re pedig 3,0 százalékos növekedéssel számolt, ám akkor 74,3 dolláros átlagos olajárral és 34,4 euró/MWh gázárral kalkulált. Ha az energiasokk több hónapon át fennmarad, az lefelé mutató kockázatot jelenthet a 2027-es növekedésre.
Az EUR/HUF szeptember közepén 365 körül mozgott, a magyar deviza a konfliktus és az energiaárak emelkedése ellenére stabil maradt. A vállalatok számára azonban az számít, hogy a dollárban jegyzett olaj és az euróban meghatározott gázár mekkora költséget jelent forintban. Ha a nyersanyag ára emelkedik és ezzel egy időben a forint is gyengül, a két hatás összeadódik.
Az augusztusi infláció 1,3 százalék volt, a jegybank 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. A szeptemberi energiaár-emelkedés azonban még nem jelent meg a fogyasztói árakban. Ha a magasabb olaj- és gázárak tartósnak bizonyulnak, idővel növelhetik az inflációt, egy esetleges forintgyengülés pedig tovább erősíthetné ezt a hatást, ami lassíthatja a kamatcsökkentési ciklust.
A kérdés ősszel különösen aktuális, hiszen számos magyar vállalat most készíti 2027-es üzleti tervét, amelyhez energiaárakkal, szállítási és finanszírozási költségekkel, valamint EUR/HUF és USD/HUF tervezési árfolyamokkal is számolniuk kell. A legnagyobb kitettség azoknál a cégeknél jelentkezhet, ahol egyszerre van jelen az energia- vagy nyersanyagár, a devizaárfolyam és a finanszírozás kockázata.
A jelenlegi helyzet egyelőre nem hasonlítható a 2022-es energiaválsághoz: a gáztárolók töltöttsége megfelelő, az ország fizikai energiaellátása nem függ közvetlenül a Báb el-Mandebtől, a forint stabil, az infláció pedig jóval alacsonyabb a három-négy évvel ezelőtti szinteknél. A döntő tényező az lehet, mennyi ideig maradnak magasak az energiaárak.
