Ötpontos vállalást tett a gazdasági államtitkár
„Modellváltásra van szükség a magyar gazdaságban” – jelentette ki Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium parlamenti államtitkára a GKI 2030 konferencián. A gazdaságpolitika következő négy évre szóló prioritásai a kis- és középvállalkozások, a kutatás-fejlesztési ráfordítások növelése és a tudásalapú gazdaság megteremtése köré épülnek.
Az államtitkár szerint a magyar gazdaságot leginkább a beruházások elmaradása húzza vissza. Jelenleg a vállalkozások 28 százaléka tervez beruházást a következő 12 hónapban, 2014-ben ez az arány még 77 százalék volt. Az elmúlt négy évben 30 százalékkal csökkent a beruházások volumene. A magyar vállalatok termelékenysége az uniós átlag 70 százalékán áll, míg Románia 76, Csehország 80, Szlovákia 81 százalékon.
A jelenlegi, tőke- és technológia-transzferre épülő modell szerinte kifutotta az idejét. Az új modell több tudásra, több hazai termékre és magasabb bérekre kell, hogy épüljön. Magyarország bruttó exportbevételének mintegy 50 százaléka kötődik hazai cégek hozzáadott értékéhez. A kkv-szektor a foglalkoztatottak 65 százalékát adja, de a gazdasági hozzáadott értékből csak 41, az exportbevételből 12,8 százalékkal részesedik.
Az EU-tagállamok átlagosan a GDP 2,2 százalékát költik kutatás-fejlesztésre, Magyarország 1,3 százalékot. A feldolgozóipar 26 százaléka a járműgyártáshoz, 13 százaléka az elektronikai iparhoz kapcsolódik. A lakosság 69 százaléka használ mesterséges intelligenciát, a vállalkozásoknak viszont csak 7 százaléka, az uniós átlag 20 százalék.
Az energiapiacon a diverzifikációt célzó lépések között szerepel, hogy 2030-ig 4000 megawattnyi szélerőműtendert írnak ki, amelynek első pályázati kiírása október végéig érhető el. A turizmusban a négy évszakos turizmus megteremtése a cél.
Porcher Áron átfogalmazta a Fidesz korábbi kampányígéretét: egymillió új munkahely helyett egymillió jól fizető munkahely megteremtését hirdette meg. Az ötpontos vállalásban a magyar vállalatok termelékenységét a régiós 80 százalékos átlaghoz közelítenék, a kkv-k exportarányát 5 százalékról 8 százalék fölé, exportbevételből való részesedésüket 12 százalékról 15 százalék fölé emelnék. A kutatás-fejlesztési ráfordítást 2030-ig a GDP 2 százalékára, hosszabb távon 3 százalékára növelnék, az éves GDP-növekedési ütemben pedig a 3-4 százalék közötti sávot jelölték ki.
