A vagyonadó előnyei mellett számolni kell a negatívumokkal is
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) háttérbeszélgetést tartott a vagyonadóról, amelyen a szervezet tagvállalatai vettek részt. A tagvállalatok közvetve mintegy ezer céget foglalnak magukba, és a hazai GDP több mint egyharmadát fedik le.
Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnöke, aki egyben az Opten stratégiai és operatív igazgatója is, kiemelte, hogy a szervezet elemzései a céginformációs szolgáltató teljes vállalati adatbázisán és modellezésein alapulnak. A diskurzusban forgó tervek szerint a vagyonadót az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonokra vezetnék be, amely a cégérték, az ingatlanok és a pénzügyi befektetések összességét jelentené.
A hazai cégértékek meghatározásához saját tőke- és nyereségalapú számításokat alkalmaztak, utóbbinál a piaci konszenzusnak megfelelő ötszörös profit-szorzóval számolva, míg a tőzsdén jegyzett társaságok esetében a piaci értékből indultak ki.
Az Opten adatbázisa alapján mintegy 6400 olyan magánszemély azonosítható Magyarországon, akinek a nevéhez legalább 1 milliárd forint értékű cégvagyon köthető. Ezen érintetti kör összesített cégértéke eléri a 30 000 milliárd forintot.
A részletes adatok szerint az 1 és 5 milliárd forint közötti cégértékkel rendelkező magánszemélyek száma 5400 fő a 6400-ból. Ez az 1–5 milliárd forintos sáv a teljes azonosított cégérték mindössze 33-34 százalékát teszi ki. A cégvagyon több mint kétharmada, azaz több mint 66 százaléka az 5 milliárd forint feletti kategóriában koncentrálódik.
A számításokban nem szerepelnek a bizalmi vagyonkezelők kedvezményezettjei, a magánalapítványok és a tőkealapok mögött álló tulajdonosok, mivel ezek tulajdonosi köre nem nyilvános. Csorbai Hajnalka közölte, hogy ez a vagyon becslések szerint 16 ezer milliárd forintot ér el.
Ha a cégtulajdonosok mellett az ingatlanvagyonnal és egyéb pénzügyi befektetésekkel rendelkezőket is beszámítjuk, az érintettek köre körülbelül 10 000 főre tehető – árulta el a JVSZ elnöke az eseményen.
Az 1 százalékos mértékű adóval számolva a cégvagyon után mintegy 300 milliárd forint, míg az ingatlanok és pénzügyi megtakarítások után további 300 milliárd forint folyhatna be. Így az elméleti maximális adóbevétel megközelítőleg 600 milliárd forint lehetne. Ez összecseng az új adónem bevezetésén dolgozó Tisza-kormány becslésével, amely 300-600 milliárd forintos költségvetési bevételt vetített előre.
A találkozón rámutattak a vagyonadó negatív tendenciát erősítő hatásaira is. Már csak pár országban alkalmazzák, komoly likviditási problémákat is okozhat, és a tőke külföldre menekítését is ösztönözheti.
