Brüsszelből fenyegető adatok érkezhetnek, Magyarország azonban kitart

by N Csongor
Brüsszelből fenyegető adatok érkezhetnek, Magyarország azonban kitart

Vészjósló számok jöhetnek Brüsszelből, de Magyarország állja a sarat

Bár szeptemberben a hazai infláció ugyanúgy nőtt, mint csaknem valamennyi európai országban, az éves szintű pénzromlásunk továbbra is az egyik legalacsonyabb az Európai Unión belül. A legfrissebb Európai Inflációs Körkép előrejelzése szerint ezt teheti közzé ma délelőtt az Európai Bizottság statisztikai hivatala, az Eurostat.

Augusztus után szeptemberben is nőtt a magyarországi éves infláció, ráadásul ezúttal háromszor akkorát, mint egy hónappal korábban, aminek következtében a fogyasztóiár-index 1,3-ról 1,6 százalékra emelkedett. Nagyobb is lehetett volna a havi emelkedés, ha az elemzők némi meglepetésére nem csökkentek volna a szolgáltatások árai, amit az élelmiszerek olcsóbbodása kísért. Ezek sem tudták azonban ellensúlyozni, hogy az iráni háború, valamint a dízelpiacon tapasztalható alacsony finomítói kapacitás hatására kilőttek az üzemanyagárak.

Kövér vigasz lehet, hogy máshol sem jobb a helyzet. Az adataikat a cikk megjelenéséig közzétett 40 európai ország közül csak négyben nem nőtt augusztusról szeptemberre az éves fogyasztóiár-index. Kettőben, Lettországban és Oroszországban stagnált, ugyancsak kettőben, Albániában és Törökországban pedig csökkent – igaz, utóbbiaknál ez még így is azt jelentette, hogy hosszú idő után sikerült 30 százalék alá szorítani az éves pénzromlást. Egy hónap alatt a legjobban, 2 százalékponttal Észtországban ugrott meg az éves fogyasztóiár-index, míg Ukrajnában és Szerbiában 1,9-1,9, Moldovában pedig 1,6 százalékponttal.

A szeptemberi rangsorban a hazai inflációnál csak három országé alacsonyabb – Svédországé és az egymással gazdasági és monetáris unióban lévő Svájc-Liechtenstein párosé –, ami kifejezetten kedvező annak fényében, hogy 2023 elején, de még 2025 elején is a magyar fogyasztóiár-index volt a legmagasabb az Európai Unió 27 tagállama közül. Ma már a speciális, az egyes országok metódusától eltérő uniós inflációs számítás szerinti listának is a pozitív részén helyezkedhetünk el.

A feltételes módot az indokolja, hogy az Eurostat ma délelőtt teszi közzé a harmonizált fogyasztóiár-indexeket. Ezek azt mutatják meg, egy meghatározott időszak alatt mennyivel változtak a fogyasztók által megvásárolt termékek és szolgáltatások átlagos árai. Azért nevezik őket harmonizáltaknak, mert az EU-tagországok statisztikai hivatalai ugyanazt a szabványosított módszertant alkalmazzák, így válnak az adatok összehasonlíthatóvá egymással az egész EU-ra, illetve az eurózónára vonatkozóan.

Már egy sor ország közzétette a harmonizált fogyasztóiár-indexeit, de nem mindegyik, az ő mutatójukat az Európai Inflációs Körkép megbecsülte. Ezek alapján megállapítható, hogy Magyarország ebben az összevetésben is az élmezőnyben van: mindössze két ország – Svédország és Dánia – szeptemberi harmonizált fogyasztóiár-indexe lett alacsonyabb a magyar 2,1 százalékos rátánál. A 27 uniós tagállam közül mindössze egynek, Lettországnak sikerült mérsékelnie ezt a mutatót augusztusról szeptemberre, míg háromé – Ciprusé, Portugáliáé és Szlovákiáé – ugyanakkora maradt.

A harmonizált fogyasztóiár-index Észtországban nőtt a legjobban, 1,7 százalékponttal, Görögországban 1,4 százalékponttal, Luxemburgban pedig 1,2 százalékponttal.

Annak ellenére, hogy alig akadt olyan európai ország, amelynek szeptemberi éves inflációs mutatója ne haladta volna meg az egy hónappal korábbit, a jegybankok nyugodtnak tűnnek. Mindössze három – a moldáv, a norvég és az ukrán – élt kamatemeléssel, a többiek nem változtattak. Köztük a Magyar Nemzeti Bank sem a szeptember végi ülésén. Kérdés, így tesz-e a következő, jövő kedden, október 20-án esedékes ülésén is.

A növekvő infláció és a változatlan jegybanki alapkamat kombinációjaként a magyarországi visszatekintő reálkamat szűkült. Igaz, annak 3,9 százalékos értéke még így is az ötödik legmagasabb Európában – és az első az EU-ban. A megtakarításaikat bankbetétbe tevők, illetve befektetők számára inkább az előretekintő reálkamat, hozam a lényeges: vagyis az, hogy mennyit harap majd ki az előttünk álló infláció abból a kamatból, hozamból, amit a betétjeik, befektetéseik fialnak azok felvételéig.

You may also like

Leave a Comment

Nem adunk pénzügyi tanácsokat, csak híreket és információkat osztunk meg a pénzügyek világából.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Befektető Pont