Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
Rácz Gergely portfóliómenedzser szerint nem érdemes szélsőséges forgatókönyvekben gondolkodni, de lenne olyan mutató, amire ő is felkapná a fejét. A szakember az AI veszélyeiről és az ingatag világgazdasági helyzetről is beszélt.
Rácz Gergely ma a Generali Investments CEE Magyarországi Fióktelepén dolgozik portfóliómenedzseri pozícióban. Elsősorban feltörekvő és fejlődő piaci alapokra fókuszál, emellett hozzá tartozik a távol-keleti kitettséggel rendelkező alapok kezelése is, az új felállásban pedig átvette az Innováció Alapot.
Szabályozás és félelmek
A piacot felforgató technológiák megjelenésekor törvényszerű, hogy felerősödnek a szabályozási viták és a technológia jövőjével kapcsolatos aggályok – mondta a portfóliómenedzser. Hozzátette: ezek mellett nem szabad szó nélkül elmenni, ugyanakkor a befektetési döntések során nem feltétlenül ezeknek kell a legnagyobb súlyt adni.
A szigorodó szabályozás rövid távon óvatosságra intheti a piacot, ugyanakkor átláthatóbb és kiszámíthatóbb keretet ad a technológiák fejlesztésének, értékesítésének és vállalati integrációjának. Arra a felvetésre, hogy a hangzatos figyelmeztetések mögött PR-taktika vagy a versenytársak lassítását célzó lobbitevékenység állhat, úgy reagált: ez nem zárható ki, de külső szemlélőként nehéz egyértelműen megítélni, érdemesebb megvárni a konkrét jogi vagy vállalati lépéseket.
Történelmi párhuzamok és fundamentumok
A szakember szerint bizonyos szempontból hasonló a helyzet, mint a kilencvenes években az internet terjedésekor, de a folyamat sosem lineáris: óhatatlanul lesznek túlértékelt vállalatok, amelyek megtérülése elmarad a jelenlegi, optimista árazástól. Az AI esetében azonban a korábbi technológiákkal ellentétben létezik önfejlesztő képesség, ezért válik kulcskérdéssé a hatékony szabályozás.
A fundamentumok szintjén egyértelmű, hogy a technológia iránti strukturális kereslet robusztus, a kínálati oldal – a chipgyártástól a memóriakapacitáson és adatközpontokon át a működésükhöz szükséges energiáig – egyelőre nehezen tart lépést az igényekkel. Fontos szétválasztani a gazdasági fundamentumokat és a piaci pszichológiát: a részvényárfolyamokat jelenleg sokkal inkább a momentum és a pszichológia mozgatja, mint a fundamentumok, és idővel normalizálódás várható, ennek időzítését azonban felesleges próbálni megjósolni.
Sérülékeny makrogazdasági környezet
A beruházási ciklus közepén vagyunk, de a képet árnyalja, hogy egy hatalmas beruházási hullám párosul egy erősen eladósodott fejlett gazdasági berendezkedéssel és kiélezett geopolitikai helyzettel – mondta. Az olaj ára és az amerikai tízéves államkötvény-hozam közötti korreláció jelenleg 65 százalék körül van, ami kiemelkedően magas. Az energiaárak hatnak az inflációs várakozásokra, azok pedig a kamatpályára; a tízéves amerikai állampapír hozama több mint húszéves csúcson, közel 5,3 százalékos szinten jár.
Hol érdemes pozíciót keresni?
A portfóliómenedzser hosszú távú részvénybefektetésekben gondolkodik, rugalmas üzleti modellel rendelkező, stabil mérlegű vállalatokra fókuszálva, és stratégiai likviditást tartva a korrekciós vételi lehetőségekre. Jelenleg kifejezetten keresi azokat a gazdaságokat, amelyek alacsonyabb adósságállománnyal és egészségesebb külső egyensúllyal rendelkeznek, és kapcsolódási pontokat jelentenek az AI-infrastruktúrában.
Kelet-Ázsiában, elsősorban Tajvanon és Dél-Koreában továbbra is vannak kritikus szerepet játszó cégek és beszállítók: az advanced packaging mellett a gyártóberendezések, a speciális anyagok, a helyi energia, a hűtőberendezések és egyéb infrastruktúra terén. Nem egyetlen vállalatra építenek, hanem az egész értékláncot vizsgálják a diverzifikáció érdekében. Példaként említett olyan cégeket, amelyek bizonyos, az összeszereléshez és a nagy adatközpontok hűtőberendezéseihez kapcsolódó alkatrészek gyártásában gyakorlatilag egyedüli szereplők.
Mire figyeljen a kisbefektető?
A legfontosabb és egyben legnehezebb feladat a napi árfolyam-ingadozásokat zajként kezelni. Két olyan téma van, amire érdemes felkapni a fejet: a globális adósságállomány, amelynek alakulásában a rövid távú politikai érdekek és a hosszú távú fiskális fenntarthatóság élesen ütköznek, valamint a geopolitika. Utóbbi kapcsán a szakember szerint jó eséllyel folytatódik a globális fragmentáció, amely során a periféria országai kénytelenek lesznek egyértelműen elköteleződni a két nagy gazdasági pólus valamelyike mellett.
