A tőzsdei AI-lufi kipukkadhat, de az AI velünk marad
Számos oka lehet egyszerre annak, ha a tőzsdei AI-lufi kipukkad. Ez a polikrízis a kötvényhozamok emelkedésében csúcsosodik ki. A részvényárak beomlása azonban nem jelenti majd a mesterséges intelligencia végét.
A Hold Alapkezelő webináriumán a technológiai szektort tudatosan kerülik, mert csak olyan cégekbe fektetnek, amelyek jövőbeli profitját megbízhatóan meg tudják becsülni. A technológiai szektor a tőzsdén jellemzően vágyvezérelt, ahol az árazás gyakran feltételezi a profit sokszorozódását.
Az Nvidiát hozzák példaként: mintegy 200 milliárd dolláros várható profitjához közel 5500 milliárd dolláros piaci értéket kell megvenni, ami csak akkor térül meg, ha a profit innét is nagyot ugrik. Nehéz megítélni, hogy a versenytársak mennyire tudják lemásolni a chiptechnológiát és megtörni a versenyelőnyt.
A stratégia az érett, jól árazható vállalatok felé mozdul el, amelyek profitja szűk sávban mozog. Ennek ára, hogy kimaradnak a mánia-generálta hozamokból, de cserébe a lufi kipukkadásakor sem szenvednek jelentős veszteséget. Ahogy a Zoom összeomlása sem jelentette az online konferenciák végét, egy esetleges Nvidia-zuhanás sem az AI végét.
Az AI-t jelenleg inkább a meglévő munkaerő hatékonyságának növelésére érdemes felhasználni. Egy tíz elemzőből álló csapat által lefedett terület akár meg is duplázható vele, létszámnövelés nélkül. Az átlagos, sablonos részvényelemzést az AI már ma is legalább olyan jól végzi el, mint egy ember. A valódi többlethozamot az adja, ha az elemzőknek a konszenzustól eltérő elgondolása van.
A legnagyobb kockázatnak az emelkedő kötvényhozamokat nevezték, amelyeknek két fő oka van: az AI-beruházások hatalmas tőkeigénye miatt távozik a pénz a kötvénypiacról, másrészt a kormányok egyre felelőtlenebbül költekeznek. Magasabb hozamok mellett kevésbé lesz vonzó a részvénybefektetés.
A Hold energiaátmeneti befektetéseinél nem az ESG-narratíva miatt vásárolnak, hanem mert saját elképzelésük van az energiamix jövőbeli alakulásáról. A megújuló energia növekvő szerepe tárolási kapacitást igényel, ami felhajtja a lítium iránti keresletet. Olyan egyedi eszközöket keresnek, például alulértékelt lítiumbányát, amely a lítiumár-várakozásaikhoz mérten olcsó.
A zöldenergia-részvények és a lítiumbányák a 2021-es mánia után brutális, esetenként akár 80 százalékos zuhanást szenvedtek el. A jelenlegi lítiumár nem alacsony, de a Hold nem egy nyomott lítiumpiacra fogad, hanem arra, hogy az adott bányák értéke nincs összhangban a lítiumár-előrejelzésükkel.
Hári Anna részvényelemző a dán Pandora ékszervállalat példáján mutatta be az értékalapú részvénykiválasztást. A cég évi több mint 110 millió darab eladott ékszerével a világ legnagyobb ilyen vállalata, 80 százalék feletti bruttó marzzsal és húsz százalék feletti működési profittal.
2025 végétől az ezüst árának megugrása miatt a piac attól félt, hogy a magas nemesfémár tartósan lerontja a Pandora marzsait. Ez a részvény árát mintegy felére, 400-500 dán korona közé szorította. A Hold elemzői nem osztották ezt az aggodalmat, mert úgy látták, hogy az ezüstár hosszú távon korrigálni fog, és a Pandora képes alternatívát találni.
A platinabevonatú ékszerek bevezetése ezt igazolni látszik: kevesebb nemesfémet tartalmaznak, de a minőségérzet azonos marad. A cég 2028-tól az eladások jelentős részét ilyen termékekre tervezi átállítani, mire a részvényárfolyam is újra elindult felfelé. A stratégia nem nyersanyagpiaci spekuláció volt, hanem a márka és a vállalat valós értékének félreárazására épülő pozícióvállalás.
