Adathalász csalás: a banknak előbb fizetnie kell, utóbb pereskedhet
Az Európai Bíróság október közepén az adathalász támadások ügyében a pénzügyi fogyasztóvédelem szempontjából fontos döntést hozott. Eszerint a bankoknak akkor is haladéktalanul vissza kell téríteniük a jogosulatlan pénzforgalmi műveletek összegét, ha úgy vélik, hogy az ügyfél súlyos gondatlansága tette lehetővé a csalást. A visszatérítést követően ugyanakkor a bank megtérítési igénnyel léphet fel az ügyféllel szemben, ha bizonyítja, hogy a veszteséget az ügyfél szándékos vagy súlyosan gondatlan kötelezettségszegése okozta. A súlyos gondatlanság fennállásának bizonyítása a pénzforgalmi szolgáltató feladata – hangsúlyozta a bíróság, hozzátéve, hogy ez az értelmezés összhangban áll a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításának céljával.
Egy lengyel ügy áll a döntés hátterében
A határozat előzménye egy lengyelországi adathalász csalás volt, amely során egy banki ügyfél mintegy 700 eurót veszített. A nő egy online kereskedelmi platformon kínált eladásra egy terméket, amikor egy magát vásárlónak kiadó csaló az adásvétel megerősítésére szolgáló, hamis hivatkozást küldött neki. Az ügyfél a linken keresztül egy, a bankja honlapját utánzó weboldalra jutott, ahol megadta az internetbanki belépési adatait, a csaló pedig ezek felhasználásával utalt mintegy 700 eurónak megfelelő összeget a saját számlájára. A nő másnap értesítette bankját a jogosulatlan tranzakcióról, a pénzintézet azonban megtagadta a visszatérítést arra hivatkozva, hogy az ügyfél súlyos gondatlanságot követett el, amikor nem gondoskodott megfelelően a személyes biztonsági adatainak védelméről.
Legkésőbb a következő munkanap végéig meg kell téríteni a kárt
Az ítélet egyértelművé tette: a bankoknak főszabály szerint haladéktalanul, de legkésőbb a jogosulatlan tranzakció észlelését vagy bejelentését követő munkanap végéig vissza kell téríteniük az érintett összeget, feltéve, hogy az ügyfél indokolatlan késedelem nélkül értesítette őket. Az azonnali visszatérítési kötelezettség alól egyetlen kivétel van: ha a szolgáltatónak alapos oka van feltételezni, hogy maga az ügyfél követett el csalást, és erről tájékoztatja az illetékes nemzeti hatóságot. A banknak ilyen esetben is bizonyítékokat kell a hatóság elé tárnia.
Dr. Istvánovics Éva bank- és tőkepiaci szakjogász, adatvédelmi szakértő, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara választottbírója szerint a helyes eljárás az, ha a szolgáltató előzetesen megtéríti a kár összegét, majd a bírósághoz fordul, bizonyítja a fizető fél súlyosan gondatlan eljárását, és visszaigényli az összeget. Ez a megoldás veszi figyelembe a felek egyenlőtlen pozícióját és a fogyasztó kiszolgáltatott helyzetét. Az eljárás megfordítása – vagyis hogy a fogyasztónak kelljen perlne a bankot – olyan mértékű pénzügyi és egyéb terhet jelentene a fogyasztónak, ami nem felel meg az irányelv célkitűzésének.
Magyarországon egyelőre nem változik a gyakorlat
Magyarországon a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény alapvetően az irányelvben foglaltaknak megfelelően szabályozza mind a fizető fél, mind pedig a szolgáltató felelősségét. A jogszabály kimondja, hogy a szolgáltatónak kell bizonyítania a csalás, a szándékos károkozás és a fizető fél súlyos gondatlanságát, ha az ügyfél a személyes hitelesítési adatok biztonságban tartása érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. Amennyiben a szolgáltató csalásra gyanakszik, azt a Magyar Nemzeti Banknak kell bejelentenie. A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata önmagában nem bizonyítja, hogy az ügyfél csalárd módon járt el, vagy a fizetési műveletet jóváhagyta.
A hazai gyakorlatban is általános, hogy a bank a fizető fél súlyos gondatlanságára hivatkozva elutasítja a kár megtérítését és a számla eredeti állapotának helyreállítását, így a fogyasztónak kell beperelnie a szolgáltatót, vagy a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulnia. Ez utóbbi ajánlást ad, döntése nem kötelező érvényű. A szakjogász szerint az Európai Bíróság ítéletének nincs közvetlen hatása a magyarországi gyakorlatra, de hathat a hazai bírósági gyakorlatra és remélhetőleg a békéltető testület ajánlásainak tartalmára is. Érdemes megjegyezni, hogy a Magyar Államkincstár ügyfelei ki vannak zárva az alternatív vitarendezés igénybevételének lehetőségéből, a mikrovállalkozások viszont a fogyasztókhoz hasonló jogokat élveznek.
Mivel az Európai Bizottság is érzékelte, hogy az egységes pénzügyi piacon eltérő gyakorlatok alakultak ki, az előkészületben lévő új pénzforgalmi rendelet várhatóan 2028-tól szigorítja a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók helytállási kötelezettségét a megszemélyesítéses csalások ügyében, vagyis amikor valakit a bank nevében vesznek rá egy átutalásra.
