Lengyelországban a hadsereg az elnök, a rendőrség a kormány oldalán áll
A lengyel államfő repülőgépe Dél-Spanyolország felett fordult vissza, miután Karol Nawrocki tudomást szerzett arról, hogy a kormány által kinevezett bírók átvették az Alkotmánybíróság irányítását. Az országban a hatalmi ágak közötti konfliktus kiéleződött, a zloty az euróval szemben közel hároméves mélypontra gyengült.
Az Alkotmánybíróság kedden nyolc fővel ülésezett a szokásos tizenöt helyett, és így fogadta el az intézmény jövő évi költségvetését. Pénteken késő délután rohamrendőrök vették körbe az épületet, a hivatalban lévő elnököt, Bogdan Święczkowskit pedig nem engedték be. A Donald Tusk vezette kormány által idén kinevezett nyolc alkotmánybíró közül a legtapasztaltabb, Anna Korwin-Piotrowska bejelentette, hogy harminc napra felfüggeszti Święczkowski és helyettese jogköreit, és átveszi az intézmény irányítását.
Święczkowski 2024-ben került a testület élére, korábban a Jog és Igazságosság vezette kormány tagja volt. Ő és hat másik, szintén az előző kormány által választott alkotmánybíró puccskísérletként értékelte a történteket. Az épület körül hetek óta tüntetők tanyáztak, a rendőrök láttán több ezer ember gyűlt össze az álláspontjukat képviselve.
Nawrocki az alkotmányos rend megsértésének nevezte az alkotmánybíróság vezetőinek felfüggesztését. Az államfő péntek este Szenegál felé tartott, de útja közel felénél elrendelte a repülőgép visszafordítását, hajnali egy óra előtt érkezett az épülethez, átverekedte magát a rendőrsorfalon, és hajnali öt óra előtt nem sokkal távozott.
A Tusk-kormány 2023-as hivatalba lépése óta nem ismeri el az Alkotmánybíróság legitimitását, döntéseiket közel három éve nem veszik figyelembe. A hatalomátvételt Mindenszentek napja elé időzítették, hogy megelőzzék a nagyobb tömegtüntetést, és tudták, hogy a köztársasági elnök nem lesz az országban. Donald Tusk szerint néha fájdalmas a jogállamiság helyreállítása, de ezen a téren nem köthetnek kompromisszumot.
Az alkotmánybíróknak hivatalba lépésük előtt esküt kell tenniük a köztársasági elnök előtt, Nawrocki azonban öt új jelölt esetében ezt elutasította, köztük Korwin-Piotrowska esetében is. Szent-Iványi István külpolitikai elemző szerint formális jog szerint ők öten nem alkotmánybírók, mert nem tették le az esküt, és jogvita van arról, hogy a köztársasági elnök köteles-e aláírni a megválasztott alkotmánybírók kinevezését. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az öt alkotmánybíró jogszerűen foglalhatta el helyét, mivel a Szejm megválasztotta őket, később a Velencei Bizottság is megerősítette ezt az álláspontot, vasárnap pedig az Európai Bizottság is állást foglalt Tusk mellett.
Marcin Matczak alkotmányjogász szerint ugyan Święczkowski az eddigi legrosszabb alkotmánybíró, eltávolításának nincs jogalapja, hiszen az igazságügyi miniszter nem gyakorol hatalmat az alkotmánybíróság felett. A lépés szerinte súlyos, a jogállamisággal ellentétes hatást vált ki, amelynek következményei még évekig érezhetők lesznek.
Szent-Iványi István nem lát lehetőséget a kompromisszumra Tusk és Nawrocki részéről sem, és rámutatott: a helyzetet bonyolítja, hogy köztársasági elnökként Nawrocki a hadsereg főparancsnoka, a kormány mögött viszont ott a rendőrség.
Święczkowski felfüggesztése miatt hétfőn visszalépett pozíciójából az ország állandó ENSZ-képviselője, Krzysztof Szczerski, az elmúlt napokban a pekingi és a bukaresti lengyel nagykövet, Jakub Kumoch és Paweł Soloch is lemondott. Kedden estére csendes tüntetést szerveztek a Jog és Igazságosság szimpatizánsai a varsói elnöki palota elé, hasonlóra készülnek Krakkóban, Wrocławban, Poznańban, Gdańskban, Szczecinben és Katowicében is.
Lengyelországban jövő novemberig parlamenti választásokat kell kiírni. Szent-Iványi szerint a választási kampány túl korán kezdődött, és nem biztos, hogy egy előrehozott választás bármit megoldana, jelenleg a Tusk vezette Polgári Koalíció a legnépszerűbb a közvélemény-kutatások szerint. Az ellenzéki Jog és Igazságosság, a libertárius Konföderáció és a szélsőjobboldali Korona párt tervei között vannak átfedések, de nézetkülönbségeik egy esetleges koalíció esetén nehezen hangolhatók össze.
A lengyel törvények szerint, ha a köztársasági elnök nem ír alá egy törvényjavaslatot, második próbálkozásra a Szejm hatvan százalékának kell támogatnia annak hatályba lépését. A Polgári Koalíciónak partnereivel együtt sincs 276 mandátuma a 460 tagú Szejmben, ezért Szent-Iványi szerint akár kezelhetetlenné is válhat a helyzet. Ha például a költségvetést nem tudják elfogadni, lebénulhat minden, amit másképp nem lehet feloldani, csak előrehozott választással.
