Éles zuhanás az olajpiacon: Donald Trump választási veresége és az új emírségekbeli vezetékterv formálta át a piacot
Az olajárak november első napjaiban látványos esést mutattak: a WTI és a Brent nyersolaj hordónkénti jegyzése október utolsó kereskedési napjához képest több mint 15 százalékkal csökkent a határidős piacon. A Brent a hónap eleji mélypontján 95,3 dolláron, a WTI 86,6 dolláron forgott.
A fordulat hátterében több tényező áll egyszerre. A félidős amerikai választásokon a demokraták győzelmet arattak, ami után a kereskedők arra kezdtek spekulálni, hogy Donald Trump az eddiginél határozottabban léphet fel az iráni konfliktus diplomáciai rendezése érdekében. A szerdai kereskedési napon emiatt mindkét kőolajtípus kurzusa több mint 8 százalékot esett napon belül.
Az amerikai elnök a Fox hírcsatornának a választási eredményt kommentálva azt mondta, hogy véleménye szerint az üzemanyagárak állnak a vereség hátterében. Az oklahomai BOK Financial szakemberei szerint Trump visszafogottabb nyilatkozatai és a közel-keleti olajexport növekvő szintje egyaránt hozzájárultak az árcsökkenéshez.
Csütörtökön ugyan némi drágulás következett be, a hordónkénti 100 dolláros szintet azonban az árak nem érték el. A Wall Street Journal távol-keleti piaci szereplőkre hivatkozva arról ír, hogy a kőolaj egyelőre vélhetően nem drágul vissza a lélektani határ fölé. Ezt támasztja alá, hogy a rövid távú szállítású Brent prémiuma meredeken csökkent: a legközelebbi lejáratú kontraktusok közötti árrés az október közepi több mint 5 dollárról 2,50 dollár alá süllyedt, ami azt jelzi, hogy az azonnali ellátási hiánytól való félelem enyhült.
A szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek: az új összetételű kongresszus csak januárban kezdi meg munkáját, addig Trump döntésén múlik, indít-e újabb csapásokat Irán ellen.
Új csővezeték kerülné el a Hormuzi-szorost
Az olajpiaci patthelyzet enyhítésére új közel-keleti fejlemény is napvilágot látott. Az Egyesült Arab Emírségek november elején döntött egy harmadik csővezeték építéséről, amellyel elkerülnék az iráni fennhatóság alatt álló Hormuzi-szorost – írja a Bloomberg értesült forrásaira hivatkozva.
Az új vezeték az emírségek 2012 óta működő hálózatára épülne rá, amely mintegy 400 kilométer hosszan húzódik az Abu-Dzabiban található Habshantól az Ománi-öböl partján fekvő Fudzseiráig. Utóbbi kikötő stratégiai jelentőségét az adja, hogy a Hormuzi-szorosen kívül fekszik. Az Emírségek az év elején jelentette be a Nyugat–Kelet vezeték nevű fejlesztést, amely a tervek szerint 2027-ben áll üzembe, és megduplázza a Fudzseirán keresztüli, jelenleg napi 1,5 millió hordós exportkapacitást.
Összességében a demokraták választási győzelme és az emírségekbeli vezetékterv együttesen enyhítette az ellátási félelmeket, miközben az olajárak a 100 dolláros szint alatt maradtak.
