Nyelvpolitikai fordulat Szíriában: franciára váltanak az oroszul tanuló diákok
Tartusz tartományban több mint kilencezer olyan diákot kényszerítenek francia nyelvre váltani, akik évek óta oroszul tanultak – számolt be a szíriai média és a Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja alapján több forrás. A hatóságok júliusban nem hosszabbították meg 19 orosz nyelvtanár szerződését, az iskolások pedig francia tankönyveket kaptak, annak ellenére, hogy sokuk e nyelv alapjait sem ismeri.
A helyzet különösen súlyos az állami nyelvvizsgák előtt álló középiskolás végzősök számára. A szülők tiltakoznak, végleges döntés azonban még nem született. A szíriai média október 14-i beszámolói szerint a helyi tisztviselők ígéretet tettek arra, hogy fenntartják a nyelvvizsgákat az iskolából kilépők számára, és megvárják a miniszteri bizottság döntését. Az orosz nyelv tanításának teljes eltörléséről hivatalos rendelet még nem jelent meg.
2014-ben vezették be az orosz nyelvet a szíriai iskolákban
Az orosz nyelvoktatás 2014-ben indult a szíriai iskolákban, Moszkva és Damaszkusz együttműködésének köszönhetően, azóta több tízezer gyermek tanulja a nyelvet. Mindez része annak a törekvésnek, amellyel Oroszország 2014 óta igyekszik növelni közel-keleti befolyását. A mostani fejlemény az orosz befolyás gyengülésének aggasztó jeleként is értékelhető a szíriai hatalomváltás után.
A párhuzam Ukrajnával adódik: a nyelvpolitika a politikai konfrontáció eszközévé válhat. A szíriai események azonban egyelőre regionális jellegűek, és nem jelentik az orosz nyelv országos betiltását. A két országot mégsem lehet igazán párhuzamba állítani, hiszen Ukrajnában évszázadokig az orosz nyelv volt az uralkodó, a két nyelv azonos nyelvcsaládhoz tartozik, és a két ország szomszédos – Szíriának viszont nincs ilyen nyelvi és földrajzi kötődése Oroszországhoz.
Hallgat az orosz külügyminisztérium és a damaszkuszi nagykövetség
Figyelemre méltó, hogy az orosz külügyminisztérium és a damaszkuszi nagykövetség nem adott ki nyilvános magyarázatot a tartúszi változásokra, miközben Moszkva hivatalosan támogatja az együttműködés fenntartását az új szíriai hatóságokkal. A probléma túlmutat az iskolai tananyagon: ha az orosz nyelv fokozatosan eltűnik a szíriai oktatásból, Oroszország nemcsak kulturális jelenlétét kockáztatja, hanem a Moszkvával való együttműködésre orientált jövőbeli szakembergenerációkat is elveszítheti.
Oroszország 2015-ben indított katonai beavatkozást Szíriában Bassár el-Aszad rezsimjének támogatására a felkelők és az Iszlám Állam ellen. Az orosz légierő és különleges egységek kulcsszerepet játszottak az Aszad-kormányzat megmaradásában és a fegyveres ellenzék visszaszorításában. Amikor 2024-ben a felkelők elfoglalták Damaszkuszt, és Aszad elmenekült, az orosz katonai jelenlét súlyos válságba jutott, és megkezdődött a csapatok részleges kivonása a bázisokról.
Megállapodás a támaszpontok átszervezéséről
Az új szíriai vezetés Ahmed asz-Saraa elnökletével tárgyalásokat kezdett Moszkvával. 2026 augusztusában a két ország megállapodást kötött a tartúszi haditengerészeti bázis és az egyik stratégiailag legfontosabb légibázis átszervezéséről: a polgári infrastruktúra szír ellenőrzés alá kerül, a katonai objektumok pedig közös képzési és együttműködési központokká alakulnak át. Az orosz jelenlét így kisebb mértékű lesz, de a kulcsfontosságú olajszállítás és a katonai-technikai együttműködés szálai fennmaradnak.
A tartúszi haditengerészeti bázis Oroszország egyetlen „meleg vizű” haditengerészeti támaszpontja, amely hozzáférést biztosít Moszkvának a Földközi-tengerhez. Szakértők szerint Oroszország a szíriai bázisait arra használta, hogy kiterjessze hatalmát a Földközi-tenger keleti részére és a tágabb Közel-Keletre. A tartúszi bázis teljes elvesztése rendkívül nagy veszteség lenne, mivel lényegében azt jelentené, hogy Oroszország nincs jelen a Közel-Kelet központjában.
