Hackerek távmunkásként próbálnak bejutni cégekhez
A legutóbbi hónapokban ismét feltűnt az észak-koreai hackercsoportok tevékenysége, amelyek hamis személyazonosságokkal, távmunkásként próbálnak bejutni nyugati és európai cégekhez, beleértve az informatikai és technológiai ágazatot is. A Google Threat Analysis Group jelentése szerint ezek az operátorok több európai országban, köztük Magyarországon is aktívan próbálkoznak. A Sophos szakértői figyelmeztetnek, hogy ez a fenyegetés nem csupán informatikai, hanem HR-biztonsági problémákat is jelent.
Szappanos Gábor, a Sophos kiberbiztonsági szakértője hangsúlyozza: „Sok szervezet már nemzetközi szinten toboroz, és a távmunkára épülő felvételi folyamatok során gyakran elmarad az alapos személyazonosság-ellenőrzés. Ez pedig komoly kockázatot jelent, hiszen egy rossz döntéssel akár szankcionált egyének is bejuthatnak a vállalat rendszereibe.”
Sarah Kern, a Sophos CTU (Cyber Threat Unit) kutatója, arról beszél, hogy az ilyen hackerek gyakran mesterséges intelligencia által generált önéletrajzokat és hamis LinkedIn-profilokat használnak, amelyekhez élethű mesterséges portréfotókat is társítanak, hogy eladják magukat távmunkásként. Az ilyen okokból szerzett jövedelmek egy része az észak-koreai rezsim különböző, köztük fegyverprogramok finanszírozásába folyik.
Figyelmeztető jelek, amikkel a HR-csapatoknak tisztában kell lenniük
A HR-csapatok számára fontos figyelni a következő figyelmeztető jelekre:
- Inkonzisztens digitális lábnyom: Eltérő információk a CV-ben, LinkedIn-en és más platformokon.
- Ismétlődő elérhetőségek: Ugyanaz a telefonszám vagy e-mail cím több jelölt esetében, ami szervezett csalásra utalhat.
- Elkerülő kamera-használat: A kamera használatának elutasítása vagy hamis háttér gyanús lehet.
- Helyismeret hiánya: A helyben élő jelölt nem ismeri a környezetét vagy a cég elhelyezkedését.
- Sürgetés a felvétel során: A gyanús jelölt sürgeti a döntéshozatalt, elkerülve ezzel a szokásos ellenőrzéseket.
- Furcsa eszköz- vagy logisztikai igény: Saját laptop igénylése vagy a bankszámlák gyakori változtatása.
Miért HR-kérdés ez, nem csupán IT?
Bár a kibervédelem technológiai aspektusa fontos, a támadás gyakran a toborzási folyamattal kezdődik. Ha a HR nem tudja kiszűrni a hamis személyazonosságokat, a vállalat tudtán kívül problémákat okozhat a rendszeréhez vagy pénzügyi folyamataihoz való hozzáférésével, amelyet egy államilag támogatott csaló kaphat meg.
