A lakhatási válságra reagál az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság kedden bemutatta a tervét a fokozódó lakhatási válság kezelésére, amely eddig nem kapott kellő figyelmet az EU szintjén, mivel a kérdés kezelése a tagállamok hatáskörébe tartozott. A 2024 júniusában tartott legutóbbi európai parlamenti választások során azonban a lakhatás kérdése a középpontba került. Ezen a fórumon a képviselők – először a történelemben – létrehoztak egy lakásügyi különbizottságot, amelynek élére Dan Jørgensent, a dán politikust nevezték ki lakásügyi biztosnak.
Jørgensen hangsúlyozta, hogy a lakhatási válság megoldása elengedhetetlen a demokrácia védelme érdekében. „Ha nem kezeljük ezt a problémát, fennáll a veszély, hogy szélsőséges politikai erők lépnek a helyére” – nyilatkozta a bizottság új terveivel kapcsolatban.
Az új uniós lakásépítési csomag
A bizottság által elfogadott csomag része az EU állami támogatási szabályainak felülvizsgálata, egy átfogó lakásépítési stratégia és ajánlások az új európai Bauhausra, amely az eredeti Bauhaus mozgalom szellemében összpontosít a fenntartható és megfizethető építkezési projektek támogatására. Teresa Ribera, a bizottság alelnöke Strasbourgból kijelentette, hogy a megfizethető lakhatás ügye nem a szociális lakhatás kiszorítását célozza, hanem kiterjesztette a figyelmet a középosztály lakhatási problémáira is.
A lakásállomány arányai és következményei
Az EU-ban a lakásállomány csupán 6-7 százaléka szociális lakásokból áll. Ez a gyakorlat növekvő kockázatot jelent a hajléktalanságra, mivel a rendelkezésre álló lakások gyakran inkább eladásra vagy turisztikai célokra kerülnek felhasználásra. Az Európai Parlament várhatóan 2026 első felében fogadja el az uniós lakhatási válságról szóló jelentéstervezetét, amely a lakáskínálat bővítésére, a beruházások fellendítésére és a rövid távú bérbeadás szabályozására összpontosít.
Azonnali intézkedések
A bizottság azonnali beavatkozások szükségességét is hangsúlyozta, különös figyelmet szentelve a lakhatási kríziszónákban a rövid távú bérbeadások jogi kereteinek kidolgozására. Ezen intézkedések célja a helyi lakhatás megfizethetősége megszorításának enyhítése, miközben a turizmus előnyeit is figyelembe veszik.
Az EU ajánlása magában foglalja a spekulatív magatartások azonosítását és az átláthatóság növelését a lakáspiacon, továbbá a tagállamok reformjaira is ösztönöz, különösen területrendezés, szociális lakhatás és adózás terén. A cél a bonyolultság csökkentése és a lakáskínálat bővítése.
Kiszolgáltatott csoportok védelme
A bizottság célzott kezdeményezéseket javasol a legkiszolgáltatottabb csoportok védelmére, beleértve a fiatalokat és a hátrányos helyzetű diákokat. Beruházásokat terveznek a diáklakásokba és innovatív lakhatási modelleket kívánnak bevezetni a fiatalok számára.
Továbbá a szociális lakhatás bővítése és a hajléktalanok támogatása is középpontban áll. A jövőre megalakuló új „Lakásszövetség” fogja irányítani a tervet, amely összefogja a tagállamokat, városokat és a civil társadalmat együttes fellépés érdekében.
Tüttő Kata, a Régiók Bizottságának elnöke arra figyelmeztetett, hogy a jövő uniós költségvetése lehetőséget kell, hogy adjon a régióknak és városoknak a lakhatási válság rövid és hosszú távú kezelésére.
Az Európai Parlament Szocialista Csoportja üdvözölte a tervet, kiemelve annak jelentőségét a „társadalmi vészhelyzetre” adott válaszként, azonban kritikát is kaptak, miszerint hiányzik belőle a spekulációk elleni határozottabb fellépés.
