Rejtélyes részletek a mexikói Szűz Mária-képen
A Guadalupei Tilma nevű leplet tárgyaló kutatók nemrégiben figyelemre méltó felfedezést tettek: a legendás Szűz Mária képe, amely a keresztények hite szerint megjelent ezen a leplen, legalább 13 apró emberi alakot rejt a szemében. Ez a részlet új kérdéseket vet fel a kép létrejöttével kapcsolatban, és fokozza az érdeklődést a felfedezés iránt.
2026. március 16-án a Turizmus Online arról számolt be, hogy a Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferenciára várják a látogatókat, ahol a különféle szektorok szakértői, többek között kutatók és egészségközgazdászok, találkoznak.
A kutatás során kiderült, hogy a képen található tükröződések rendkívül kicsik, és digitális nagyítással válik csak láthatóvá. A kutatók megállapították, hogy az alakzatok hasonlítanak azokra a személyekre, akik valószínűleg jelen voltak a 16. századi bemutatón. A nagy felbontású képek digitális analízise során megfigyelték, hogy az arc, a kéz és a palást részei egy lépésben kerülhettek fel, anélkül, hogy bármiféle vázlat vagy látható ecsetvonás nyomait találták volna – áll a dailymail.co.uk cikkében.
„A Guadalupei Szűzanya képe 1751 óta számos műszaki vizsgálat célpontja volt” – emelik ki a kutatók, akik hozzáteszik, hogy ezek az átfogó vizsgálatok eddig nem szolgáltattak meggyőző tudományos magyarázatot a felfedezésekre.
A történet szerint a kép egy 16. századi megtért őslakos, Juan Diego köpenyén jelent meg, miután 1531-ben arról számolt be, hogy látta Szűz Máriát Mexikóváros közelében. A kép hirtelen megjelenése megdöbbentette a jelenlévőket, és azóta is az amerikai kontinens egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő vallási relikviája.
A további mikroszkópos elemzések arra a következtetésre jutottak, hogy a tükröződések nem csupán homályos képek, hanem valós alakokat is ábrázolnak, akik a köpeny első bemutatóján voltak jelen.
Ez a felfedezés összhangban áll a legújabb tanulmányral, amely „Miraculous Image of Our Lady of Guadalupe” címmel jelent meg, és amely a köpeny évszázadokon át végzett történeti vizsgálatainak eredményeit foglalja össze.
A kutatók úgy vélik, hogy a kép elkészítésének technikája nem magyarázható egyszerűen a 16. századi festészeti módszerekkel. A köpeny, amely maguey kaktusz durva rostjából készült, közel öt évszázadnyi fennállása alatt jelentős károsodás nélkül maradt fenn, ami jól mutatja annak különleges védelmét és tartósságát.
Az elemzések során megállapították, hogy a köpeny szokatlanul ellenálló a rovarokkal és a pornak, sőt a színek is védőréteg nélkül élénkek maradtak. Az 18. században készült másolatok, amelyek szintén hasonló kaktuszrost anyagot használtak, évtizedek alatt tönkrementek, míg az eredeti érintetlen maradt.
Mindezek a felfedezések felvetik a kérdést, hogy miként lehetséges, hogy a kép létrehozásának technológiája ennyire eltér az addig ismert festészeti gyakorlatoktól. A kutatók tehát továbbra is nyomozás alatt állnak, megpróbálva megfejteni ezt a rejtélyt, amely a vallás és a tudomány határain egyensúlyozik.
