A magyar életszínvonal csökkenése: inflációs adatok tükrében
A legfrissebb inflációs adatok alapján a magyar háztartások életszínvonala lassan, de biztosan csökken, míg a vásárlóerő az európai átlaghoz képest elmarad. Az infláció májusban 4,4 százalékra emelkedett, ami magasabb a várt 4,3 százaléknál, és az áprilisi adatokhoz viszonyítva is növekedést mutat.
Mi húzza felfelé az inflációt?
Az emelkedő inflációt részben az élelmiszerek, a szolgáltatások és a dohány- vagy szeszesital árának növekedése generálja, míg a háztartási energia ára is hozzájárult a problémához. Bár a tartós fogyasztási cikkek árai “csak” 2,2 százalékkal emelkedtek, a gépjárművek ára is növekedett; új autók esetén 4, míg a használt járművek ára 0,8 százalékkal csökkent.
Az európai helyzethez viszonyítva
Magyarország helyzete az Eurózónához képest továbbá aggasztó, hiszen míg az eurozónában az árak stagnáltak, itthon 0,2 százalékkal növekedtek. A vásárlóerőparitás viszont az utóbbi időszakban egy kicsit elmozdult, mintegy 80 fillérrel növelve a magyar forint értékét a nemzetközi piacon.
Jó hír vagy rossz hír?
A maginfláció emelkedési üteme viszont csökkent, az áprilisi 5 százalékról 4,8-ra, ami talán kedvező jel lehet. Ennek ellenére a piaci szereplők inkább a potenciális kamatpályát figyelik, és a legfrissebb adatok tovább csökkenthetik a kamatcsökkentés esélyét.
Kitekintés a jövőbe
Az inflációs nyomás és a megélhetési költségek növekedése, továbbá a vásárlóerő csökkenése kérdéseket vet fel a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatban. A helyzet figyelemmel kísérése és a megfelelő intézkedések meghozatala elengedhetetlen a következő időszakban.
Forrás: Piac & Profit
