Az árak újra emelkednek: mi áll a háttérben?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint a fogyasztói árindex 4,4 százalékos emelkedése azt jelzi, hogy a kormányzati intézkedések ellenére az árak ismét növekedésnek indultak. A várakozások szerint az idei év végére 4,5 százalék körüli árindexre lehet számítani, ami bőven eltér a korábbi kormányzati előrejelzésektől, amelyek mindössze 3,2 százalékot valószínűsítettek.
Élelmiszerek és szolgáltatások áremelkedése
Az élelmiszer árak emelkedése 2023 januárjáig mobilizálódott, majd a következő időszakban 7,5 százalékos növekedést mutatott, ami alatta maradt az általános árindex 9,7 százalékos emelkedésének. Az elmúlt 4,5 évben az élelmiszerek ára közel 77 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatások esetében az áremelkedés folyamatos volt 2021 óta, de az árak összességében 44,6 százalékkal nőttek a vizsgált időszakban. A háztartási energia esetében 43,6 százalékos emelkedésről beszélhetünk, annak ellenére, hogy rezsicsökkentések is életben vannak.
Az árak emelkedésének okai
A GKI elemzése rámutat, hogy az árak növekedése mögött sok tényező áll. A mezőgazdasági termelői árak, energiaárak emelkedése, hatósági díjak növekedése, illetve a csomagolóanyagok árának drágulása mind hozzájárulnak a nemzetközi kereskedelem költségeinek emelkedéséhez. A bérköltségek folyamatos növekedése és az élelmiszer-kiskereskedelmet érintő különadó további nehezítő körülményeket teremt az árképzésben.
Az importált termékek is drágábbak lett, mivel az euró gyengült. A vállalatok számára egyre nehezebb helyzet, hiszen a növekvő költségeket is figyelembe kell venniük az árképzés során.
Infláció és közérzet
Az inflációval kapcsolatos közérzet sem kedvező. A fogyasztók a napi árnövekedések láttán egyre inkább kételkednek a hivatalosan bejelentett árindexek hitelességében, és sokan kétszeresei mértékben érzékelik a pénzromlást. Az élelmiszer-kiskereskedelem pedig nem adja tovább maradéktalanul a költségeket a vásárlóknak, ami a költségek emelkedéséhez kapcsolódó feszültségeket szül.
Mindeközben a nyugdíjasok, a legnagyobb sérülékeny csoport, nem látnak kedvező jeleket a jövőre nézve, ami még inkább aláássa a közérzetet és a gazdaságba vetett hitet.
Következtetés
Az árak emelkedése nemcsak gazdasági szempontból aggasztó, hanem társadalmi feszültséget is kiválthat. A kormányzati intézkedések hatékonyságát megkérdőjelező valóságban a döntéshozóknak sürgősen reagálniuk kell, különben a közélet bármely szegmense megérezheti ennek a társadalmi átalakulásnak a következményeit.
Forrás: privatbankar.hu/cikkek/makro/miert-emelkednek-megint-az-arak-.html
