Messze elmaradva az európai hitelezési átlagtól
A Magyarországon bevezetett Otthon Start Program ígéretes lehetőségeket kínálhat a hazai ingatlanpiac számára. Szeptember elsejétől elindított program várhatóan felforgatja a lakáshitelezést, amelyre már eddig is növekedést prognosztizáltak az idei évre. Az eddigi előrejelzések alapján 2025-re 1600 milliárd forintra nőhet a hitelkihelyezés volumene, ám az Otthon Start Program további 250 milliárd forintos hitelkihelyezést is generálhat.
Az ingatlanpiac kihívásai
Noha a hitelvolumen bővülése figyelemre méltó, az évente 15,5%-os ingatlanár-emelkedés ezeket a növekedéseket nem tudja teljes mértékben ellensúlyozni. A kihelyezett hitelállomány Magyarországon az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban: míg nyugat-európai országokban a lakossági hitelállomány a GDP 40-60%-át is elérheti, addig Magyarországon csupán 17-18%-nál tartunk, ezzel Románia mögött a sereghajtók között vagyunk.
A hitelezést hátráltató tényezők
A Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége (FPKOSZ) három fő okot azonosított, amelyek akadályozzák a hitelezést hazánkban. Az első kihívás a 2008-as válság utáni túlszabályozottság, amely a hitelezési folyamatokat lassúvá és költségessé teszi. A második probléma a digitalizációs keretrendszer hiányosságainak következménye, amely nem segíti a valódi online ügyintézés megvalósulását. Harmadik tényező a lakossági bizalmatlanság, hiszen sokan tévesen gondolják, hogy bárhol és bármikor módosíthatják a bankok a hitelszerződés feltételeit.
Lehetőségek a fennálló helyzet javítására
Az európai gyakorlatok átemelése és a hazai szabályozás modernizálása segíthetne a hitelezés felgyorsításában. Például Németországban egy lakáshitel ügymenetének átfutási ideje akár néhány napra is csökkenthető. Az FPKOSZ nemzetközi felmérést végzett kilenc másik ország piaci szereplőinek bevonásával, amely során fontos tanulságokat vontak le a megkérdezettek véleménye alapján.
A jövő kihívásai és lehetőségei
A magyar hitelezési piacon tehát a jövő kulcsa a szabályozás és a digitalizáció harmonizálása, valamint a társadalmi bizalom helyreállítása. Kérdés, hogy a hazai szereplők mennyire képesek reagálni ezekre a kihívásokra, és képesek-e a hitelezési volumen felszökését a valódi piaci igényekhez igazítani.
