NAGYON ROSSZ BIZONYÍTVÁNYT KAPOTT A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY AZ OECD-TŐL
A legfrissebb OECD-tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország egészségügyi rendszere súlyos problémákkal küzd. Az orvosok és nővérek aránya jelentősen az uniós átlag alatt van, ami a lakosságszámhoz viszonyítva aggasztó helyzetet tükröz. A születéskor várható élettartam a 2024-es évben 77,0 évre tehető, amely 4,7 évvel alacsonyabb az EU szintjén mért átlagos életkorhoz képest.
Az OECD által készített dokumentumban egy sor figyelemfelkeltő adat található, amelyek alátámasztják a magyar egészségügy gyenge teljesítményét nemcsak a humán erőforrások, hanem az átfogó kiadások terén is. Jelenleg Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadások körülbelül 1,925 euróra rúgnak, amely az EU-átlag körülbelül felének felel meg. Az állami finanszírozás aránya 2023-ban szintén csupán 74 százalék, ami messze elmarad az EU átlagától, amely 80 százalékot tesz ki.
A MAGÁNKIADÁSOK NÖVEKEDÉSE
A kiadások növekedését a magánszektor szerepe is erősíti, hiszen a lakosság zsebéből fedezett egészségügyi kiadások 23 százalékot képviselnek, ami magasan meghaladja az EU átlagát, amely csupán 16 százalék. Ez a növekvő magánkiadási arány részben az állami csökkentések következménye, így nem meglepő, hogy a helyzet egyre inkább elviselhetetlenné válik a lakosság számára.
MEGELŐZHETŐ HALÁLOZÁSOK MAGAS SZÁMA
Az 2022-es adatok alapján a megelőzhető és kezelhető halálozások aránya Magyarországon az egyik legmagasabb az EU-ban. A tüdőrák, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az alkoholhoz köthető kórképek hozzájárulnak a megelőzhető halálozásokhoz. Számos esetben a szívroham, a vastagbél- és végbélrák, továbbá a stroke a leggyakoribb kezelhető halálozási okok. Ezek az adatok nem csupán a rendszerszintű problémákra utalnak, hanem a beavatkozások korlátozott hatékonyságára is.
Összességében az OECD jelentése világosan megmutatja, hogy a magyar egészségügy előtt sürgető feladatok állnak. Ezek az adatok figyelmeztetnek arra, hogy a magyar lakosság egészségi állapota a megfelelő intézkedések nélkül továbbra is romlani fog. Az egészségügyi munkaerő képzésében és a pénzügyi háttér biztosításában átfogó reformokra van szükség ahhoz, hogy ez a rendszer valóban a lakosság igényeit szolgálja.
Jelen helyzet és az OECD-tanulmány következményei jól láthatóan a kormányzati intézkedések hiányosságaira és az egészségügyi rendszeren belüli strukturális problémákra építenek. Az elkövetkező évek határozott változása nélkül nehezen képzelhető el a magyar egészségügy olyan irányú javulása, amire a lakosság ténylegesen számítana.
