Kicsit hátrább léptek az élelmiszerárak
Az ENSZ római székhelyű Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) pénteken közzétett adatai szerint januárban már ötödik hónapja folytatódik az élelmiszertermékek világpiaci árainak csökkenése. A mérséklődést főként a tejtermékek, a cukor és a hústermékek alacsonyabb nemzetközi árjegyzései okozzák. A FAO élelmiszerár-indexe 123,9 pontot ért el januárban, ami 0,4 százalékos csökkenést jelent az előző hónaphoz képest és 0,6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél.
A FAO élelmiszerár-indexe a kereskedelem súlyával korrigált mutató, amely öt kulcsfontosságú élelmiszer-alapanyagnak, mint a növényi olajok, gabonatermékek, húsfélék, tejtermékek és cukor nemzetközi árát követi. 2026 januárjában a gabonaár-index átlagosan 0,2 százalékponttal emelkedett a decemberhez képest, annak ellenére, hogy a búza és a kukorica világpiaci ára csökkent. A legnagyobb növekedést a rizsár-index mutatta, amely 1,8 százalékponttal emelkedett.
Más termékek esetében a növényi olajár-index januárban 2,1 százalékponttal nőtt. A pálmaolaj, a szójaolaj és a napraforgóolaj árai emelkedtek, míg a repceolaj nemzetközi árainak mértéke viszonylag alacsonyan maradt. A húsárindex ezzel szemben 0,4 százalékponttal csökkent, amit a bőséges globális kínálat és a visszafogott nemzetközi kereslet magyaráz.
Decemberhez viszonyítva a FAO tejtermékek árindexe 5 százalékponttal esett vissza, amit a sajt és a vaj alacsonyabb árai is befolyásoltak, azok készletei bőségesen rendelkezésre állnak. A cukorárindex januárban 1 százalékponttal csökkent a javuló kínálati kilátásoknak köszönhetően. A 2025-ös év egészére vonatkozó index átlagosan 127,2 pontos értéket mutat, 5,2 ponttal (4,3 százalékkal) magasabb a 2024-es év átlagnál.
Kiskereskedelmi forgalom: Kiábrándító tapasztalatok
Az előző év azonos időszakához képest 3,5, míg a decemberi forgalomhoz viszonyítva 0,2 százalékos növekedést mutat a kiskereskedelmi forgalom, ugyanakkor a Decemberben tapasztalt teljesítmény kellemetlenül csalódást okozott a szakértőknek.
A gazdasági helyzet számos kihívás elé állította a piaci szereplőket, és a kereslet ingadozása érezhető hatással van a vásárolt mennyiségekre, valamint az árak stabilitására is. A jövőbeni előrejelzések nem ígérnek könnyű utat, a szereplőknek alkalmazkodnia kell a folyton változó piaci környezethez.
Összességében a világpiaci élelmiszerárak alakulása és a kiskereskedelmi teljesítmény összefüggései egyértelműen arra figyelmeztetnek, hogy a vállalkozásoknak nemcsak stratégiájukat, hanem piaci reakcióik rugalmasságát is újra kell értékelniük a közeljövőben a fenntartható növekedés érdekében.
