Történelmi pillanat: Úgy tűnik, a Barátság kőolajvezetéknek befellegett
Magyarország energiabiztonsága súlyos válság előtt áll. A kormány már régóta figyelmeztetett arra, hogy Magyarország kőolajellátását egy háborús zónán áthaladó vezetékre alapozni kockázatos döntés, és most, az oroszok által szétlőtt Barátság kőolajvezeték ügyében ez a felvetés különösen aktuális. Az ukrán hatóságok eddig nem siették el a vezeték újraindítását, ami komoly problémákhoz vezetett a magyar energiaellátásban.
Az ukrán-orosz háború következményeit bemutatva Hollós János, a Piac és Profit cikkírója, hangsúlyozza, hogy a Horvátországon keresztül futó Adria-kőolajvezeték, amely technikailag képes lenne pótolni a Barátság vezeték hiányát, Zágráb és Budapest között rendkívül feszültséggel terhelt kapcsolatra épít. A horvát kormány Hernádi Zsolt, a Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvános Részvénytársaság vezetője ellen elfogatóparancsot adott ki, Budapest pedig ezt megtagadta. Ráadásul az elmúlt hónapokban folyamatosan feszültség került a két ország külpolitikája közé, a magyar fél horvátokat vádoló megnyilvánulásai miatt.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy míg a magyar kormány többször is megkérdőjelezte a horvátok technikai alkalmasságát, a horvát fél több ízben bizonyította, hogy rendelkezik a megfelelő szállító kapacitásokkal. Most, a Barátság kőolajvezeték leállásával, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Magyarország és Szlovákia közösen fordult Horvátországhoz, kérve az orosz kőolaj szállításának engedélyezését az Adria-kőolajvezeték használatával.
Magyarország és Szlovákia korábban sikeresen kiharcolta, hogy olcsón jussanak orosz kőolaj beszerzéséhez, amelynek egyedülálló keretmegoldása lehetővé tette, hogy tengeri úton szállítsák az olajat, amennyiben a vezetéken keresztüli tranzit lehetetlenné válik. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a politikai okok miatt leállított tranzit nem lehet ideológiai kérdés, Magyarország és Szlovákia energiabiztonsága érdekében szükséges, hogy Horvátország politikai döntésektől függetlenül segítse a regionális kőolajellátást.
A helyzet világosan tükrözi, hogy a kormány a jövőben nem hagyhatja figyelmen kívül a geopolitikai kockázatokat, különösen egy olyan, jelenleg feszült helyzetben, mint az ukrán-orosz konfliktus. A történések egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy Magyarország napi energiaszükséglete nem lehet más politikai érdekek játékszere.
