Izland EU-Csatlakozási Kilátásai
A közelmúltban Thorgerdur Katrin Gunnarsdóttir, Izland külügyminisztere, bizakodó nyilatkozatot tett, amelyben arra utalt, hogy országa akár már 2028-ban csatlakozhat az Európai Unióhoz. A tárcavezető a Reutersnek tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a halászat és a mezőgazdaság lehetnek a legnehezebb tárgyalási pontok, amelyekkel a csatlakozási folyamat során szembe kell nézni.
Az izlandi kormány javasolta, hogy augusztus 29-én népszavazást tartsanak az uniós csatlakozási tárgyalások újraindításáról. Ez a döntés különösen fontos, hiszen Reykjavík 2013-ban fagyasztotta be az előző tárgyalásokat, amikor egy euroszkeptikusabb kormány került hatalomra. A külügyminiszter szerint „láttuk, hogy előnyös, ha ott lehetünk az asztalnál,” utalva ezzel arra, hogy az EU-tagság milyen lehetőségeket kínálhat Izland számára.
Ha a szavazók az EU-tárgyalások újraindítása mellett döntenek, várhatóan már egy éven belül csatlakozhatnak. Gunnarsdóttir kiemelte, hogy a halászat kérdése lesz a legnagyobb kihívás, mivel Izland gazdaságának egyik központi pillére. A múltban az EU-val fennálló nézeteltérések, különösen a halászati kvóták miatt, már korábban is feszültséget okoztak a tárgyalások során.
A miniszter azt javasolja, hogy az új tárgyalások már a kezdetektől a legnehezebb témákra, így a halászatra, mezőgazdaságra és munkaerőpiacra irányuljanak. „Ha ezt megtesszük, akkor elég optimista vagyok, hogy 2028 végéig az Európai Unió tagjai leszünk,” tette hozzá a külügyminiszter.
Izland, amely közel 400 ezer lakosú és NATO-alapító tag, már most is része az európai egységes piacnak és a Schengeni övezetnek. A megélhetési költségek emelkedése, valamint az Oroszország által Ukrajnában végrehajtott invázió újraélesztette az ország EU-csatlakozás iránti érdeklődését. A közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a lakosság körében nőtt a támogatottság az EU-tagság iránt. Donald Trump korábbi fenyegetései Grönland annektálására is rávilágítottak arra, hogy Izlandot közvetlenül érinti a geopolitikai helyzet alakulása, és hogy ez akár felgyorsíthatja az EU-tagság iránti vágyukat.
Gunnarsdóttir megjegyezte, hogy Izland földrajzi helyzete, mint a két kontinens közötti kapocs, különösen fontos szerepet játszhat az ország jövőbeli politikai és gazdasági kapcsolataiban. A legfontosabb lépés a csatlakozáshoz egy második népszavazás is szükséges lehet, amely véglegesen megerősíti a döntést.
Az EU külpolitikai főképviselője, Kaja Kallas is megerősítette, hogy amennyiben Izland az EU-tagság mellett dönt, az országnak jó esélye lenne a gyors előrehaladásra a csatlakozási folyamatban.
