DURVUL AZ AGRÁRVÁLSÁG: A TÚLÉLÉS A TÉT A GABONA- ÉS TEJTERMELÉSBEN
A magyar mezőgazdaság egy súlyos válság helyzetébe került, amely komoly jövedelemcsökkenést és hatalmas piaci feszültségeket okozott. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke, Koncz Máté, a helyzetet a közelmúlt fegyveres konfliktusai és kereskedelmi háborúi következményeként értékelte. A mezőgazdaság további sorsát a globális gazdasági krízis, valamint a tejtermelők és sertéstartók túlélési harca határozza meg.
A tojástermelőket leszámítva az állattartók és növénytermesztők egyaránt válságos helyzetbe kerültek. A piaci helyzetet a közelmúltban történt nemzetközi események, mint Irán amerikai-izraeli konfliktusai, jelentősen meghatározzák. Ahogy Koncz kifejtette: “Ha reggel ránézünk a tőzsdékre, nem tudhatjuk, mi lesz délután.”
A kereskedelmi útvonalak, mint például a Hormuzi-szoros lezárása, nemcsak az olajkereskedelem leállásához vezethet, hanem a mezőgazdasági termelők számára is akadályokat állít a terményeik értékesítésében. Az elmúlt időszakban a tejből és gabonafélékből világszerte tapasztalható túltermelés növeli a piaci feszültségeket.
Az éghajlatváltozás hatásai miatt a csökkenő hozamok és bevételek tovább súlyosbítják a hazai mezőgazdaság helyzetét. A világ gabonatermelése folyamatosan nő, de az étkezési igények nem tartanak lépést e növekedéssel, ami a tőzsdei árak csökkenéséhez vezet. A hazai termés mennyisége ugyanis a megszokott többszörösére emelkedhet, nemcsak a búzából, hanem a kukoricából is, amely a nyár végére elérheti az egymillió tonnát.
Az eladatlan készletek a termelők pénzét képezik, így nő a kérdés: miből finanszírozzák a betakarítást és az őszi munkákat, miközben a bérköltségeknek kötelező emelkedniük? A Bászna Gabona csődje tovább fokozta a piaci bizalmi válságot, és sokan kockázatosnak tartják a termések értékesítését ismeretlen kereskedőknek.
Beszédes példa, hogy a különböző piaci szereplők közötti bizalmi válság következtében a termelési költségek és közterhek folyamatosan növekedtek, míg a felvásárlási árak csökkentek. Az iráni konfliktus miatt az energiaárrobbanás megjelenésével a mintegy 150 forintos önköltségi árral rendelkező tej literenkénti felvásárlási ára 50-180 forintra esett.
a termelők kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, mivel a tej eladásának elmaradása esetén nem tudják kezelni a folyamatosan keletkező készletüket. A feldolgozók számára is kedvezőtlen helyzet alakult ki, ahol a szorosabb együttműködés sürgetését tette szükségessé. A hajdúsági gazdálkodók, akiket a piaci zűrzavarok különösen súlyosan érintenek, kénytelenek rekordszámú veszteséget elkönyvelni.
Koncz Kiáltvány tartalmazza a minimumár meghatározásának szükségességét a támogatásokhoz közelítő kormányzati beavatkozás érdekében, hogy a termelők helyzete javuljon. A gazdálkodók helyzete válságos, és sürgős intézkedések szükségesek a mezőgazdasági termelők túléléséhez.
