Különös figyelem a magyar szőlőágazatra
A hazai szőlőágazat nem csupán a szélsőséges időjárás és az aszály okozta problémákkal küzd, hanem egy újabb súlyos fenyegetés is megjelent, amely az aranyszínű sárgaság (flavescence dorée, FD) formájában van jelen. Ezt a betegségét egy fitoplazma okozza, amely hosszú távon komoly hatást gyakorolhat a borvidékek arculatára, valamint a magyar borok mennyiségére és minőségére. A Qubit által megszólaltatott Csizmadia Bence, a Bortársaság szőlész-borásza, részletesen elemzi a helyzetet.
A betegség terjedése és következményei
A 2013-ban Zala megyében, Lentiben elsőként felfedezett aranyszínű sárgaság komoly fenyegetés a magyar szőlőfajták számára. A fitoplazma egy baktériumszerű, sejtfal nélküli kórokozó, amely a növény szállítószöveteiben, a rostacsövekben él, és amelynek terjedésében az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) kulcsszerepet játszik. A kabóca a fertőzött növényből felszívja a kórokozót, majd azt átadja az egészséges tőkének, így a betegség gyorsan elterjedhet.
A védekezési lehetőségek
A betegség elleni védekezés nem egyszerű feladat, mivel jelenleg nincs olyan növényvédő szer, amely a már fertőzött tőkéket meg tudná gyógyítani. A védekezés főleg a betegség terjedésének megakadályozására összpontosít. A Nébih szerint a fertőzött tőkék terméshozama 20–50 százalékkal csökkenhet, és megfelelő védekezés hiányában a fertőzött növények számának megsokszorozódása valós problémát jelent. Normál körülmények között, ha a vektor elleni védekezés elmarad, egyes területeken a tőkék 80–100 százalékos megfertőződési arányát is elérhetjük, ami végzetes következményekkel járhat a szőlőtermelésre nézve.
A fertőzés jelei
A betegség tünetei a vegetációs időszakban a legszembetűnőbbek. A fertőzött tőkék tavasszal visszamaradnak, a hajtások nem fejlődnek megfelelően, és a levelek jellegzetesen háromszögletű alakban besodródnak, miközben fokozatosan elszíneződnek. A fehér bogyójú fajták levelei sárgulnak, míg a kék bogyójú fajták esetében vöröses elszíneződés tapasztalható.
Nationwide Concern
A betegség terjedése már nem csupán lokális probléma, hiszen a 22 magyar borvidék közül mindegyikben találtak fertőzött tőkéket. Ez az országos szintű terjedés különösen aggasztó, mivel az európai szőlőfajták, például a Chardonnay, Cabernet Sauvignon, Sauvignon Blanc és a Pinot Noir, fokozottan fogékonyak a betegségre. Az amerikai alanyfajták ezzel szemben általában tünetmentesen fertőződnek, ami bonyolítja a helyzetet.
A fertőzött tőkék kezelése
A fertőzött tőkék megmentése lehetetlen, és a hatósági előírások szerint a fertőzött tőkéket el kell távolítani, valamint kötelező a fertőzött tőkéktől egy kilométeres körzetben lévő növények eltávolítása is. Ez a védekezési forma nem csupán egy kevés tőke eltávolítását jelenti, hanem akár teljes ültetvényrészek felszámolását is szükségessé teheti, ami óriási anyagi veszteséget jelent a termelők számára.
A védekezés középpontjában a kabóca áll
A védekezés legfontosabb eleme a terjesztő rovar, az amerikai szőlőkabóca megfékezésére fókuszál. A Nébih országos felderítési rendszer keretein belül figyelemmel kíséri a kabóca elterjedését és tájékoztatja a termelőket a védekezés időzítéséről. A szaporítóanyag termelésének helyein kötelező a vektorok elleni védekezés, emellett ellenőrzött szaporítóanyagot is kell használniuk a gazdáknak.
A jövő kilátásai
A fitoplazma nem önmagában veszélyezteti a magyar szőlőágazatot; a szakemberek figyelmeztetnek arra is, hogy az ágazat már most is küzd egyéb problémákkal, mint az aszály és az időjárás szélsőségessé válása. A fitoplazma okozta problémák hosszabb távú hatásai miatt, a magyar borászat biztonsága foroghat kockán, s ez különösen érzékeny kérdés lehet a prémium szőlőfajták számára, amelyek évszázadok óta öröklődő termőhelyi értékek és genetikák örökösei.
