BUDAPESTI NYÁR VENDÉGLÁTÁSA: A HELYZET NEM KÖNNYŰ, DE NEM IS REMÉNYTELEN
A budapesti vendéglátóhelyek idén nyáron a várt forgalomnál csendesebb időszakot élnek meg. Kőrössy Zoltán, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete (MVI) alelnöke elmondta, hogy a helyzet mögött számos, egymást erősítő tényező áll, és a kivezető út keresése sem egyszerű feladat. Az orosz turisták jelenleg negyedik éve hiányoznak a magyar piacról, holott ők a hazai turizmus közel 6-7%-át adták, különösen Budapesten és a gyógyvizes fürdőkben. Mivel az orosz látogatók átlagosan több pénzt költöttek, hiányuk komoly bevételi kiesést eredményezett.
Hasonló a helyzet az izraeli turistákkal, akik a hormuzi válság hatására szintén elmaradnak, tovább csökkentve a költési hajlandóságot. Továbbá a távol-keleti országok látogatói, például a kínaiak és a japánok újbóli beérkezése lassan halad, mivel az ázsiai járatok újraindulása még mindig visszafogott, a repülőjegyek ára pedig folyamatosan emelkedik. Aki viszont távol-keleti országból érkezik Európába, az jellemzően hosszabb időre érkezik, így jelentősen többet költ, mint az egy hétvégére látogatók.
MEGTORPANÁS A NÖVEKEDÉS UTÁN
A 2022 óta tartó, covid utáni helyreállítási időszakban a turizmus gyors fellendülése tapasztalható volt, ám ezzel párhuzamosan erős gasztronómiai infláció alakult ki: az éttermek árainak emelkedése 50-70%-os növekedést mutatott 2020 óta. Az idei év tavaszára azonban a vendégszám stagnálni kezdett, sőt, egyes helyeken észlelhető volt a csökkenés is, ami miatt a már megjelenő vendégek is sokkal megfontoltabban spendelnek, vagyis, az alacsonyabb költési hajlandóság is megjelenik.
A forint erősödése miatt Magyarország átlagosan 10-12%-kal drágábbá vált, amely pénzügyi hatások az általános infláció megszűnésével és az áremelési lehetőségek kimerülésével együtt úgy tűnik, hogy a budapesti piacon már drágábbá teszik a várost, mint számos dél-európai desztinációt.
KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK
A vendéglátóipar szereplői a költségek csökkentésével próbálnak alkalmazkodni a helyzethez. Kőrössy szerint a kulcs a turizmusirányítás képességében rejlik, hogy képes lesz-e minél több és jobb minőségű látogatót vonzani. A közvetlen légi járatok kínálata kulcsszerepet játszik abban, hogy a magasan költő turisták megérkezzenek Budapestre.
Miközben a vendéglátóegységek próbálnak alkalmazkodni és újítani a szolgáltatásaik terén, ez egyéni szinten a helyzetet javíthatja, ám összességében nem hoz javulást a piacon. A trendek kedvezőtlen alakulása globális probléma, hiszen a szomszédos országokban, például Horvátországban és Szlovéniában is hasonló kihívásokkal néznek szembe.
Az iparági vezetők egy új turizmusirányítási megközelítésre várnak, amely sikeresen segíthetne visszafordítani a trendeket, hiszen ha a régiós turizmus ereje erősödik, Budapest számára is megnyílhatnak új lehetőségek a közeljövőben.
