Ma is megismétlődhetne szeptember 11-e? Feledy Botondot és Magyarics Tamást kérdeztük
Éppen negyedszázada, 2001. szeptember 11-én rázta meg az Egyesült Államokat és a világot az al-Káida New York-i terrortámadása, ami mélyreható változásokat indított el, egyfajta szimbolikus történelmi korszakhatárt kijelölve. Új alapokra helyeződött a biztonságról alkotott képünk, az amerikaiak elindították a terrorizmus elleni globális háborút, ami áttételesen még Kína felemelkedéséhez is hozzájárulhatott. Az afganisztáni és főleg az iraki beavatkozást ugyanakkor számos kritika is érte, megítélésük vitatott.
A merényletsorozat helyi idő szerint 8:46 és 10:03 között zajlott le négy eltérített utasszállító repülőgép becsapódásával. Az American Airlines Bostonból Los Angelesbe tartó járata a World Trade Center északi tornyába csapódott, néhány perccel később egy másik gép a déli tornyot találta el, a délelőtt folyamán mindkét épület összeomlott. 9:37 perckor a Pentagonba csapódott egy újabb repülőgép, a negyedik eltérített járat pedig Pennsylvania államban zuhant le. A merényletsorozatban hivatalosan 2977 ember halt meg.
Feledy Botond, a Magyar Külügyi Intézet vezérigazgatója szerint gyakran határozunk meg történelmi cezúrákat, és ebből a szempontból szeptember 11-e is fontos határjelölő szakasz a terrorizmussal szemben vívott harcban. A szakértő felidézte, hogy a támadásnak voltak előzményei: 1993-ban iszlamista terroristák robbantottak a World Trade Center mélygarázsában, 1995-ben pedig Oklahoma Cityben követtek el merényletet.
A terrorizmus problémája napjainkban is tovább él. Feledy Botond szerint csak Németországban 58 ezer radikális jobboldali szélsőséges állampolgárt és 30 ezer vallási fundamentalista embert tartanak nyilván, az Iszlám Állam utódszervei pedig ma is ezer számára szedik áldozataikat a Száhel-övezetben. A nyugati világban a terrorizmus elleni küzdelem jelentős részét ma titkosszolgálati eszközökkel, pénzügyi tranzakciók átvilágításával és beutazási listák ellenőrzésével vívják. Az elmúlt évek legfájóbb trendje, hogy rendkívüli módon begyorsult a terroristasejtek online rekrutációs tevékenysége, és egyes európai országokban a felderített terrorista jellegű bűncselekmények 30-40 százaléka kiskorúakhoz kötődik.
Magyarics Tamás történész, Amerika-kutató szerint ma már nem történhetne meg egy 9/11-hez hasonló merénylet az Egyesült Államokban, mert a támadást követően kijavították a strukturális problémákat, a hírszerzést és a nemzetbiztonsági szervek munkáját érintő hiányosságokat. Felállt a Belbiztonsági Minisztérium, integrálták a folyamatokat, a repülőtereken szigorúbbá váltak a biztonsági ellenőrzések, és elfogadták a Patriot Act nevű törvényt, amely kibővítette a hatóságok lehetőségeit. A jogszabály lehetővé tette bírósági végzés nélküli lehallgatást és elektronikus levelezés figyelését, ami már 2001 októberében tiltakozást váltott ki liberális jogvédő szervezetek körében. A törvény hatálya 2015-ben véget ért.
Magyarics Tamás szerint 9/11 emléke sokáig úgy élt az amerikaiak körében, mint Kennedy meggyilkolásának emléke, de azóta felnőtt egy generáció, és nem valószínű, hogy a Z-generáció ugyanúgy emlékezne rá. Az évforduló kapcsán ugyanakkor az utólagos értelmezés pártpolitikai vonalak mentén is megosztja az amerikai társadalmat.
A történész szerint az Egyesült Államok túl sok energiát fordított a közel-keleti háborúira, miközben kevesebb figyelem irányult a Kína globális térnyerésének visszaszorítására. Az afganisztáni intervenció 2-4 ezer milliárd dollárba került, és a történetének leghosszabb háborúja volt. A mostani iráni-amerikai háborúval kapcsolatban Magyarics Tamás nagy ellentmondásnak nevezte, hogy az Egyesült Államok narratívája szerint Irán már csak egy hónapra volt az atombomba kifejlesztésétől. Szerinte könnyen lehet, hogy Irán azért ragaszkodik nukleáris fejlesztéseihez, mert attól tart, hogy máskülönben Kadhafi líbiai rendszerének sorsára jut.
