Öt kérdés a magyar állampapírokról – hogy ne legyenek álmatlan éjszakáink
Az állampapírok továbbra is az egyik legjobb eszköznek számítanak az infláció elleni harcban, és a vásárlóik köre folyamatosan bővül. A kisbefektetők általában ugyanazokat a kérdéseket teszik fel újra és újra: biztonságos, kifizetődő, rövid távra is jó? Az elmúlt években szinte nemzeti sporttá vált az állampapírok vásárlása, részben azért, mert más alacsony kockázatú alternatíva nem igazán akad, részben pedig azért, mert a kamatuk vagy hozamuk rendszerint meghaladta az inflációt.
Érdemes-e megtakarítani?
A modern életben vannak olyan események, amelyekre pénzt kell tartalékolnunk: váratlan kiadásokra, szerencsétlenségekre, vagy lakásra, lakásfelújításra, utazásra, gépkocsi vásárlására. Takarékoskodás nélkül nagy bajba kerülhetünk. Ha viszont megtakarítunk, a félretett pénz ki van téve az inflációnak, ami Magyarországon történelmileg az európai átlag fölött szokott lenni. Hosszabb távon nagyjából évi négy-öt százalék, bár egyes időszakokban ennél jóval alacsonyabb vagy magasabb is volt.
Jelenleg szerencsés helyzetben vagyunk, mert az infláció viszonylag alacsony. Augusztusban a fogyasztói árak éves alapon 1,3 százalékkal emelkedtek, az MNB júniusi előrejelzése 2026 egészére átlagosan 1,8, 2027-re 2,3 százalékos inflációt valószínűsített. A cél az, hogy a befektetésünk az infláció feletti hozamot hozzon. Ugyanakkor az inflációs adat a múltra vonatkozik, a jelenlegi kamatok pedig a jövőre, ezt a két adatot nem szabad automatikusan összevetni.
Elveszhet-e az állampapírban tartott pénzem?
Az állampapír az állam adósságát, visszavonhatatlan kötelezettségét képviseli. Egy országban az állam a legerősebb gazdasági szereplő, ezért tekintik a legbiztonságosabb adósnak, az állampapírt pedig a legkevésbé kockázatos befektetésnek. Az állampapírok vissza nem fizetése az adott ország devizájában nagyon kevéssé valószínű, mivel az állam a kiadásainak mérséklésével vagy a bevételeinek emelésével képes forintforrásokat előteremteni.
Ám állam és állam között is különbség van, a magyar állam gyengébb, mint például a német vagy az amerikai. Így válság esetén nehezebben jut devizához, mint forinthoz. Az államcsődök rendszerint idegen devizában szoktak bekövetkezni. A már kibocsátott állampapírok az eredeti feltételeknek megfelelően kamatoznak. A változó kamatozású papírok kamatát azonban befolyásolhatják az állami intézkedések, például a diszkont kincstárjegyek hozamán keresztül a Bónusz kötvények kamata is változhat.
Jelenleg az állampapírok kamata adómentes a 2019 júniusa után kibocsátott sorozatoknál, de ez nem biztos, hogy mindig így lesz. A legtöbb lakossági államkötvényt egy százalékos levonással el lehet adni az Államkincstárnak, de ezt a kincstár önként vállalja, és meg is változtathatja. A Magyar Állampapír Plusznál a konstrukcióba be van építve egy évi egyszeri díjmentes visszaváltás a kamatfordulók idején.
Érdemes-e állampapírba fektetni?
Bár az állampapíroknak is lehetnek hátrányai és kockázatai, jelenleg a magyar befektetők számára rendelkezésre álló eszközök közül ez az egyetlen, amely alacsony kockázati szint mellett viszonylag magas megtérülést hoz. A bankbetétek többsége alig hoz valamit, vagy csak akciósan, feltételekhez kötve, átmenetileg. A többi befektetési forma pedig rendszerint lényegesen kockázatosabb.
Ha állampapír, akkor melyik?
Erre a kérdésre nincs mindig egyértelmű és időtálló válasz. Jelenleg nincs olyan termék, amely egyértelműen a legjobb lenne, a fix és a változó kamatozású állampapírok mellett is vannak érvek. Mivel a kisbefektetők valószínűleg nem tudják a megfelelő gazdasági mutatókat előre megbecsülni, racionális döntés, ha a pénzünket többféle állampapír között osztjuk meg. Például egy részét változó kamatozású állampapírba, más részét fix kamatúba, egy harmadik csomagot pedig esetleg eurós állampapírba fektetünk.
Mibe helyezzük a rövid távú megtakarításainkat?
A rövidtávú állampapír-befektetéseknél különösen fontos kérdéssé válik, hogy hol van a pénzünk, és érdemes-e máshová mozgatni. A tranzakciós illetékek és banki díjak miatt az átutalás és a készpénzfelvétel is súlyos összegekbe kerülhet, ez elviheti a kamatok zömét a rövidebb távoknál. Mérlegelnünk kell, hogy mennyi időre akarunk befektetni, és érdemes-e a tranzakciós költségeket vállalnunk.
Egy majdnem egy évre szóló lehetőség a Magyar Állampapír Plusz, amelynek aktuális sorozata 2027. augusztus 21-én öt százalékos kamatot fizet ki. Előnye, hogy a kamatfizetést követő öt munkanapon a forgalmazók száz százalékos árfolyamon vásárolják vissza az értékpapírt, vagyis nincsen levonás. Rövid távra valók a diszkont kincstárjegyek is, amelyek nem kamatoznak, ehelyett hozamuk van: névérték alatt lehet megvásárolni, majd névértéken járnak le.
