Feljelentést tesz a kormány, és felmondaná a 20 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziót
Az autópálya-koncessziók átvilágításának eredményeit Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter mutatta be a kormányzati sajtótájékoztatón. A miniszter kijelentette, hogy a kormány érvénytelennek tekinti Lázár János korábbi nyilatkozatát, amellyel lehívta az M6-os autópálya-koncessziós szerződés opcióját, így a kabinet nem adja ki a megbízást az érintett szakaszra.
A magyar autópályák üzemeltetésének nagyjából kétharmadát adták a Szíjj László és Mészáros Lőrinc-féle MKIF-nek egészen 2057-ig, jelenleg az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat az ügyben. A szerződések összege a teljes futamidő alatt nominálisan 23 196 milliárd forint lenne. Vitézy Dávid szerint az érintett koncessziós szerződés a legnagyobb francia koncessziók összegének nyolcszorosára rúg, gyakorlatilag csak az Egyesült Államokban és Indiában találni ehhez hasonló méretű szerződéseket.
Példátlan konstrukció
A miniszter úgy fogalmazott, hogy épeszű ország nem ad így koncesszióba valamit. Egy normális országban, ha egy magáncég épít meg egy autópályát, akkor a saját pénzét kockáztatja, és a profitját a beszedett útdíjakból termeli ki – nem pedig az állam fizet neki garantált, hatalmas összegeket adófizetői pénzből úgy, hogy a cég semmit sem kockáztat. Az MKIF esetében azonban nem ez történt: odaadták a teljes hálózat működtetését 35 évre előre rögzített áron. A magyar állam egyszerre rendelte meg a fejlesztést, az üzemeltetést és a meg nem épített sztrádák üzemeltetését is, átláthatatlan szerződéses konstrukciót hozva létre, ami a tárcavezető szerint önmagában is törvénysértő.
Ennyit már kifizettek
A miniszter elmondása szerint az autópálya-koncessziós szerződés megkötése óta a magyar állam már nettó 870 milliárd forintot kifizetett az üzemeltetőnek. Ha a rendszer a jelenlegi formájában működne tovább, a kormánynak 2030-ig nettó 1986 milliárd forintot kellene kifizetnie az autópálya-koncessziós cég számára a meglévő és újonnan épülő szakaszok üzemeltetésére.
Miért jogsértő a szerződés?
A kormány álláspontja szerint már csak a kockázatvállalás elosztása miatt is az, minden pénzügyi és üzemeltetési kockázatot a magyar állam viselt, a szerződés nagy része takarításról és karbantartásról szólt, ezeknél semmi sem indokolta a 35 évre történő kiszervezést, évtizedekre kizárva a versenyből a többi szereplőt. A közbeszerzési minősítésnek sem felelt meg a szerződés, ráadásul a háborúra hivatkozva megemelték a kifizethető összeget egészen 2057-ig.
Szerződésmódosítások
A miniszter ismertetése szerint az MKIF nem kapott hitelt az összeláncolt koncessziós projektekre, mert azok túl kockázatosak voltak, ezért az előző kormány 2023 áprilisában módosította a szerződést, bevezetve a részleges meghiúsulás fogalmát, hogy kimentse a koncesszort, megengedve a projektek szétválasztását. Hasonló módosítás volt a költségtöbblet-kompenzáció is, amelynek köszönhetően az eredeti megállapodásban rögzítettnél többet is kiszámlázhatott a koncesszor. A tárcavezető szerint a magyar állam teljes mértékben átvállalta a többletterheket, a kamat- és az építőipari árkülönbözet esetleges többletét is, a kompenzáció mértéke összemérhető a teljes magyar egészségügy éves működtetési költségvetésével.
M1 bővítésének ügye
A kifogások egyik központi eleme az M1-es autópálya M0-s és Bicske közötti szakaszának háromsávosítása. Az eredeti tender alapján ezt a beruházást az államnak kellett volna megvalósítania, később azonban bekerült a koncessziós szerződésbe versenyeztetés és megfelelő árkontroll nélkül. Vitézy Dávid arra is felhívta a figyelmet, hogy az M1-esen jelenleg épül az M100-as út elválási csomópontja, miközben magának az M100-as gyorsforgalmi útnak a beruházását Lázár János építési és közlekedési miniszter 2022-ben leállította. A tárcavezető elmondása szerint az állam arra hivatkozott, hogy nincs elegendő forrás új közbeszerzési eljárás kiírására az M1-es bővítésére, ezért a beruházást inkább a meglévő koncessziós konstrukcióba emelték be, több mint ezermilliárd forinttal növelve annak értékét. A 2022-ben megkötött alapszerződés becsült pénzügyi hatása 17 299 milliárd forint volt, míg az utólagos módosításokkal és a jövőben lehívható opciókkal együtt ez az összeg mintegy 25 900 milliárd forintra duzzadt.
Miről döntött a kormány?
A szerződés jogsértő és túlárazott, ezért a kormány meg kívánja szüntetni azt, Vitézy Dávid még a mai napon tájékoztatja a koncesszort a megszüntetési szándékról – mondta a miniszter. Magyar Péter kijelentette: a kormány arra az álláspontra jutott, hogy ennek a szerződésnek vége van, és meg fogja védeni a magyar adófizetők pénzét minden lehetséges eszközt felhasználva, ugyanis súlyos magyar és uniós jogsértések gyanúja áll fent. Feljelentéseket tesznek az ügyben, a miniszterelnök szerint az NVVH is foglalkozik majd az üggyel, a büntetőeljárások során pedig a kár megtérítése enyhítő körülmény.
