Baka András a parlamentben indokolta Szathmáry Zoltán jelölését
Baka András köztársasági elnök szokatlan módon napirend előtt kért szót a parlamentben, ahol elmondta, miért Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek a augusztus 25-i hatállyal távozott Nagy Gábor Bálint helyére. Az államfő arra is kitért, hogy mélyponton van az ügyészség társadalmi megítélése Magyarországon, valamint arra, hogy miért nem emelt vétót az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásának folyamatában.
Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek Baka András köztársasági elnök, akit az országgyűlési képviselők kétharmados többséggel választhatnak meg kilenc évre. Az államfő a szavazást megelőzően a parlamentben elmondott beszédében úgy fogalmazott, hogy a javaslattételt hetek óta tartó, példátlanul széles körű szakmai konzultáció előzte meg. Baka András végül az ügyészség negyedik vonalából javasolja Szathmáry Zoltánt.
Egy olyan személyt keresett, akinek a szakmai pályáját nem terheli semmilyen politikai kötődés, belülről ismeri az ügyészség működését, belső szabályzatát, kialakult gyakorlatait és emberi viszonyait – fogalmazott az államfő.
Az új legfőbb ügyész feladatai
Az új legfőbb ügyész feladata lesz, hogy világos szakmai elvárásokat támasszon a szervezettel szemben, garantálja a törvényes működés feltételeit, emellett a Központi Nyomozó Főügyészséggel is rendezze a szakmai kapcsolatot. Baka András kitért arra, hogy a megújuló ügyészségnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal is szorosan és hatékonyan kell tudnia együttműködnie a törvényesség betartása és a közvagyon védelme érdekében. Hozzátette: a hivatalt semmiféle külső nyomás és megfélemlítés sem érheti, az állam feladata megvédeni a hivatalnál dolgozó szakembereket.
Baka szerint az új korszak egyik legfontosabb mércéje, hogy milyen jogi következményei lesznek a közpénzzel való visszaélésnek. A múlt sérelmeinek feltárása csak jogállami eszközökkel működhet. Törvényes eljárásra van szükség a politikai ítélkezés helyett. Ez nem gyengeség, hanem a jogállam erkölcsi és alkotmányos fölénye – mondta az államfő.
Mélyponton az ügyészség hitelessége
Baka András szerint a legfőbb ügyész választása túlmutat a személyi kérdésen, és a magyar jogállamiság jövőjéről szól. Az ügyészség már több mint 150 éve a magyar jogállam alapintézménye. Azonban a szervezet ma rendkívül rossz állapotban van, a szakmai és a társadalmi megítélése is mélypontra jutott. A Központi Nyomozó Főügyészségen is hihetetlen zavar tapasztalható – folytatta a köztársasági elnök.
Az államfő utalt a szervezeten belüli rivalizálásokra, hatalmi harcokra, a bérfeszültségekre, illetve az egyes szervezeti szintek közötti jelentős létszámkülönbségekre. Kiemelte, hogy az ügyészség függetlenségének társadalmon belüli megkérdőjelezése rendkívül súlyos következményekkel jár. Az ügyészség tekintélyének a helyreállítása egy jogállamban azt jelenti, hogy a szervezet mennyire képes a törvény keretei között, a politikától mentesen, következetesen érvényesíteni a jogot – mutatott rá Baka András, aki szerint időbe telik az ügyészségbe vetett bizalom helyreállítása, ami csak a szervezet hiteles működésével érhető el.
Meggyőződésem, hogy ebben a szervezetben jelentős szakmai tudás és emberi tisztesség van. Az államnak biztosítania kell a megfelelő anyagi és infrastrukturális feltételeket, hogy az ügyészség képes legyen visszanyerni a szakmai önbizalmát és a társadalmi hitelességét – mondta az államfő, aki szerint a felelősséget a kialakult helyzetért a legfelső szinteken álló vezetőknek, és nem az alattuk dolgozó ügyészeknek kell viselniük.
A gyorsaság miatt sem emelt vétót Baka András
Baka András a beszéde elején kiemelte, hogy a parlament szeptember 15-én öt új alkotmánybírót választott a testületbe. Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve – szögezte le. A procedúra ellen pedig azért nem emelt vétót, mert fontosnak tartotta, hogy az átmeneti időszakban, vagyis a kormány ígérete szerint az ősszel elinduló alkotmányozási folyamat végéig minél gyorsabban felálljon a megújult Alkotmánybíróság.
Az államfő egyetért azzal, hogy a jövőben az Alkotmánybíróság tagjai válasszák meg a testület elnökét. Azt azonban Baka András szerint a későbbiekben át lehetne gondolni, hogy a jövőben ezt a jogot ne törvényi szinten, hanem a 2011 előtti szabályozási keretekhez hasonlóan az Alkotmánybíróság saját belső működési szabályaiban fektessék le.
