Lassuló béremelkedés, berobbanó beruházások – ez várhat a magyar gazdaságra 2030-ig
A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél.
A magyar gazdaság kilépett a stagnálásból, de nem az a kérdés, hogy lesz-e növekedés 2026-ban, hanem az, hogy mi teszi fenntarthatóvá és dinamikussá 2030-ig – mondta Bank Dénes, a GKI igazgatója. Három év alatt, 2023 és 2025 között mindössze 0,4 százalékkal bővült a magyar gazdaság. Idén az első félévben 1,7 százalékos növekedést regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal az egy évvel korábbihoz képest. Az első féléves lendület ellenére az év egészében ennél alacsonyabb, 1,4 százalékos GDP-növekedés várható.
A gazdaságot továbbra is a lakossági fogyasztás és a szolgáltatások húzzák. Az első hat hónapban látott növekedéshez már az ipar is hozzájárult, miközben a mezőgazdaság visszahúzta azt. Az MNB is elsősorban az agrárium gyenge teljesítményére hivatkozva rontotta a GDP-előrejelzését, ami idén 1,8, jövőre 2,9, 2028-ban pedig 2,8 százalékos ütemet valószínűsít.
A beruházások továbbra sem indultak be, de közel lehet a fordulat. Leginkább az európai uniós források megérkezésével a jövő évtől érdemi növekedés látható a beruházásokban, mindazonáltal csak lassú stabilizálódásra lehet számítani, hiszen a külső kereslet továbbra sem élénkült meg – tette hozzá Bank Dénes. A külső konjunktúra gyengélkedése a magyar export lehetőségeit is korlátok közé szorítja. A kivitel idén 2,1 százalékkal nőhet, miközben az import 6,6 százalékkal. 2026-ban is megmarad a külkereskedelmi többlet, középtávon pedig fordulatra lehet számítani.
Lassulhat a reálbéremelkedés, berobbanhatnak a beruházások
A lakossági fogyasztást az elmúlt két év reálbérnövekedése – 2024-ben 9, 2025-ben 4 százalék feletti bővülés –, illetve az április 12-i választásokhoz köthető költségvetési transzferek fűtik. Ezek a hatások mérséklődnek, illetve kifutnak, de a belső kereslet a jövőben is meghatározó lesz. A reálbéremelkedés üteme lassulhat, a következő években 2-3 százalék között mozoghat.
A lakossági fogyasztás hozzáadott értékének csökkenésével párhuzamosan a beruházások végre talpra állhatnak, és nem csak az uniós forrásoknak köszönhetően. A várakozások szerint a piac is beárazza majd a kiszámítható gazdaságpolitikát a beruházási döntéseibe. A beruházások volumene idén még 2 százalékkal csökkenhet, 2027 és 2030 között viszont átlagosan évente 3,9 százalékos bővülés várható.
2030-ig minden húzóágazat növekedhet, de egyik sem kiemelkedően
Hosszabb távon, 2030-ig a GKI szerint minden szegmens húzóágazat növekedhet, de egyik sem kiemelkedően. A skála egyik végén, 1,3 százalékos bővüléssel az aszálytól és a klímaváltozás következményeitől is sújtott mezőgazdaság áll, míg a másikon a várhatóan 4 százalékkal növekvő infokommunikációs szektor. Az ipar teljesítménye is javulhat, éves szinten 3 százalék körül bővülhet az ágazat, miközben az autóipari kitettség némiképp enyhülhet.
A munkanélküliségi ráta a jelenlegi 4,3-ról 3,4 százalékra csökkenhet 2030-ra. Ez részben azzal magyarázható, hogy a demográfiai válság miatt évente 1 százalékkal mérséklődhet a foglalkoztatottság. Az infláció emelkedhet: a 2026-ra várt 1,9 százalékos áremelkedési ütem 2027 és 2030 között éves átlagban 2,7 százalékon alakulhat. A forint gyengülhet, az euró árfolyama a 380 forint körüli szintek irányába mozdulhat el.
A költségvetés jelenti a legnagyobb kockázatot
A legnagyobb kockázatot a költségvetés jelenti. Az Európai Unió módszertana szerinti, eredményszemléletű ESA-hiány idén a GDP 7,5 százaléka lehet, amelyet a maastrichti kritériumoknak megfelelően 3 százalékra kellene szorítani. Az államadósság 2026-ban a GDP 77,5 százalékán alakulhat, a cél 2030-ra a 73,5 százalékos arány elérése. Ehhez nemcsak a bevételi oldalt kell növelni, hanem a kiadásokat is vissza kell fogni – tette hozzá Bank Dénes.
A GKI a magyar gazdasági növekedést illetően hosszabb távon nem annyira optimista, mint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium, amelynek parlamenti államtitkára, Porcher Áron a konferencián 3-4 százalék közötti ütemet tűzött ki célul. A realitás inkább a 2,5 százalék körüli átlagos növekedés 2027 és 2030 között. Ehhez három alapfeltételnek kell teljesülnie: a beruházási fordulatnak, a fiskális hitelességnek, illetve a termelékenység növekedésének – zárta gondolatait a GKI igazgatója.
