Macron: szégyenletes színjáték folyik Gázában
Emmanuel Macron francia elnök élesen bírálta a Gázai övezetre vonatkozó békefolyamatot az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű plenáris ülésén New Yorkban. Az államfő kijelentette: egyetlen humanitárius folyosót sem nyitottak meg, és úgy fogalmazott, hogy ami ott történik, egy olyan látványosság, amely miatt mindenkinek szégyenkeznie kellene.
„Egyesek egy látszatbékével dicsekednek. De ez a béke egy pillanatra sem nyitotta meg a humanitárius folyosókat. Vajon tétlenül kell-e néznünk ezt a mindannyiunk számára szégyenletes színjátékot? Semmiképpen sem” – jelentette ki a francia elnök.
Macron szót emelt a telepesek okozta fokozódó erőszak ellen is Ciszjordániában, valamint az ottani izraeli telepek építését is bírálta. Azt mondta, ez megfosztja a palesztin népet a törvényes jogától a létezéshez. Ugyanakkor kijelentette: Párizs elismeri Izrael jogát ahhoz, hogy megteremtse a szükséges feltételeket biztonságos létezéséhez. Mindazonáltal felhívta a figyelmet arra, hogy végzetes hibát követnek el azok, akik azt állítják, hogy Izrael biztonsága az összes szomszédja szuverenitásának megsértésétől függ, mivel egy ilyen politika valójában aláássa Izrael jövőbeli biztonságát.
Beszédében a mesterséges intelligencia fejlesztésének kérdésére kitérve nagyobb függetlenséget sürgetett az Egyesült Államoktól és Kínától. Ennek kapcsán „a függetlenek koalíciójáról” beszélt, vagyis szerinte az olyan országoknak, amelyek nem akarnak függőségi viszonyba kerülni a két nagyhatalomtól az MI-fejlesztés tekintetében, együtt kellene működniük egy saját MI kifejlesztésére. Macron szerint ezeknek az országoknak egyesíteniük kellene a számítási kapacitásokat és az állami beruházásokat egy olyan korszerű, nyílt forráskódú MI-modell kifejlesztése érdekében, amelynek forráskódja nyilvánosan hozzáférhető lenne, majd közösen ezt használnák. „Nem szabad másoktól függenünk” – emelte ki.
Macron szerint a számos válság és az erősebb jogának visszatérése ellenére sem szabad engedni. „A kérdés, amely nagyon egyszerű módon felmerül előttünk, az, hogy ebben a természeti állapotban, vagyis a dzsungel törvényének egyfajta visszatérésével akarunk-e élni, vagy egy civilizált nemzetközi társadalomban” – mutatott rá. Hozzátette: feladatunk az, hogy szilárdan az ENSZ oldalán álljunk, hogy közösen dönthessünk a közjóról.
Jordániai király: Izrael terjeszkedése veszélyt jelent
II. Abdalláh jordániai király az ENSZ-közgyűlésben arról beszélt, hogy Izraelnek a Gázai övezetben, a megszállt Ciszjordániában és Szíria déli részén folytatott terjeszkedési politikája továbbra is fenyegetést jelent a régióra nézve. „Izrael lépésről lépésre, kiszámítottan teszteli, meddig mehet el, és minden alkalommal, amikor a nemzetközi közösség elfordítja a fejét, azt látja, hogy megint messzebbre mehet, átlépheti a határokat és a nemzetközi jogot” – fogalmazott.
Az uralkodó beszédében egyúttal a zsidó telepesek palesztinokat érő támadásaira hívta fel a figyelmet, illetve azt vetette Izrael szemére, hogy el akarja űzni a Ciszjordániában élő palesztinokat. „Ideje észrevenni, mi is folyik ott a valóságban: ha a nyelvet megtisztítják, a cselekedeteket is normalizálják: a palesztin házak lerombolása az illegális telepek bővítése érdekében nem jogérvényesítés, hanem erőszakos kitelepítés. Megszállt területek kisajátítása nem földtulajdoni regisztráció, hanem de facto annexió” – szögezte le, hozzátéve: a kényszerű kitelepítés háborús bűncselekménynek minősül.
A király kiállt egyúttal a kétállami megoldás mellett, hangsúlyozva, hogy az erről szóló oslói palesztin-izraeli megállapodás óta „a térkép darabról darabra, telepről telepre változott”, és azzal vádolta Izraelt, hogy lehetetlenné akarja tenni a palesztin állam megalapítását. Beszédében hamisnak nevezte azon állítást, amely szerint az arab világ sosem akarta igazán a békét, példaként említve a 2002-es arab békekezdeményezést, amelyhez 57 arab és iszlám állam, köztük Irán is csatlakozott.
Hangsúlyozta: Jordánia nem adja fel elkötelezettségét az igazságos béke felé, és ennek érdekében szorosabbra fűzi kapcsolatait a térség államaival, felveszi a harcot a terrorizmussal és a kábítószer-kereskedelemmel. „A katonai erő nem hozhat valódi megoldást, nem adhat enni az éhezőnek, nem segít a menekültek visszatérésében, nem építi a békét, ahogy nem tudja meggyógyítani a bolygót, nincs ellenszere a tömeges bevándorlásra és nem ellenőrizheti a technológiai fejlődést sem; mindehhez legitimitással rendelkező intézmények szükségesek” – szögezte le II. Abdalláh.
