Újabb részletek a vagyonadóról – változhat a társasági adó és a TBSZ is
Izgalmas hónapok várnak az őszi adózási időszakban: az év végétől vagy a jövő év legelejétől hatályba léphet a vagyonadó, amely a legszigorúbb lehet Európában. Emellett a kormány kibővítheti a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), de akár a 9 százalékos társasági adó és a tartós befektetési számlákra (TBSZ) vonatkozó szabályok is változhatnak.
„Beleivódott Magyarországon a lakosságba az a tudat, hogy nagyon rossz az adórendszerünk, rengeteget kell adóznunk. A valóságban viszont egy adóparadicsomban élünk, már ami a jövedelemadózást és a befektetésekre vonatkozó szabályokat illeti” – mondta Baráti Ákos, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda nemzetköziadó-szakértője a Klasszis Befektetői Klub szeptember 24-i rendezvényén.
A 9 százalékos társasági adó a legalacsonyabb az OECD-tagállamok közül, a 15 százalékos személyi jövedelemadókulcs is kedvező, a tartós befektetési számla nyitásával pedig teljesen elkerülhető az adófizetési kötelezettség. Ezzel szemben a fogyasztást terhelő adók rekordmagasak: a 27 százalékos áfa világelső. Brazília fontolgatja a 28 százalékos kulcs bevezetését, ami letaszítaná Magyarországot az élről. Baráti Ákos szerint ez tudatos adópolitika volt, és a jelenlegi vezetés is tartaná az irányt.
2026. augusztus 31-től megváltoztak a bizalmi vagyonkezelés és a magáncélú vagyonkezelő alapítványok szja-szabályai. A legfontosabb változás, hogy a vagyonkezelésbe adott eszközökre 5 év után a kivételkor járó adómentesség megszűnik, kivéve öröklés esetén. Emellett megszűnik a települési adó, az ebrendészeti hozzájárulás, a szén-dioxid-kvótaadó és a bevándorlási különadó.
A vagyonadó részletszabályain a Pénzügyminisztériummal együtt a Jalsovszky Ügyvédi Iroda is dolgozik. „Idén december 31-től vagy 2027. január 1-től biztosan hatályos lesz. Ez egy nagyon goromba, nem túl népszerű adó, Európában csak Norvégiában, Spanyolországban és Svájcban létezik. Biztos, hogy az 1 milliárd forint feletti vagyonra vonatkozik, évi 1 százalékos mértékben” – mondta Baráti Ákos. Magyar Péter szolnoki országjárásán jelezte, hogy 500 milliárd forint felett megemelhetik az 1 százalékos kulcsot; ez négy üzletembert érintene.
Az adóalapba széles körben tartoznának bele az értékpapírok, készpénz, bankszámlapénz, ingatlanvagyon, ingóságok és céges vagyon. A cégértékelés svájci módszer szerint történne: a saját tőkét egyszer, az adózás utáni eredményt kétszer kell megszorozni, elosztani hárommal, majd iparági szorzóval szorozni. A PM célja ezzel inkább alulértékelni a cégeket.
A vagyonadót korábban bevezető országokban a leggazdagabbak külföldre menekítették a pénzüket. A pletykák szerint kilépési adó (exit tax) bevezetéséről is szó van, bár több milliárdos már nyáron elköltözött. Baráti Ákos rossz ötletnek tartaná a külföldi állampolgárokra is kiterjeszteni a vagyonadót, és „lehetetlennek” nevezte, hogy a költségvetés már januárban vagy februárban bevételhez jusson belőle.
A vagyonadó mellett más változások is jöhetnek októberben. Pletykaszinten a 9 százalékos társaságiadó-kulcs emelése merült fel, vélhetően sávos megoldással, így a kisvállalkozások változatlan szinttel számolhatnának. Szó van a kata kibővítéséről és a TBSZ-szabályok átalakításáról is: felmerül eszközkorlát, illetve 5-10 százalékos adókulcs bevezetése. „Azt javaslom, hogy aki szeretne, még idén nyisson tartós befektetési számlát, mert a kormány következetes abban, hogy a változtatások a korábban szerzett jogokat nem érintik” – zárta Baráti Ákos.
