Új parancsnokságot állít fel a Pentagon az autonóm fegyverek fejlesztésére
Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter bejelentette, hogy az amerikai haderőn belül létrehozzák az Autonomous Warfare Commandot, azaz az Autonóm Hadviselési Parancsnokságot. Az Autowarcom névre keresztelt szervezet feladata az autonóm és robotikus képességek fejlesztése és biztosítása lesz. Az amerikai haderőben legutóbb 2019-ben állítottak fel új parancsnokságot, akkor az Űrparancsnokság formájában, jelenleg pedig összesen tizenegy parancsnokság felel a különböző feladatokért. Az új szervezetet egy vezérezredes fogja irányítani.
Mennyiség és minőség egyszerre
A miniszter a virginiai Quantico tengerészgyalogos-támaszponton azt mondta, a háború természete gyorsabban változik, mint ahogy az azt támogató folyamatok követni tudnák. Szavai szerint az olcsó számítási kapacitások, a szuperintelligencia és a fejlett kereskedelmi gyártás az alacsony költségű, magas precizitású csapásmérési képességek elterjedését hozta. Az Egyesült Államok hagyományosan drága, a minőséget a mennyiség fölé helyező fegyverekre építette haderejét, de a jelenleg is zajló háborúk bebizonyították, hogy minőségre és mennyiségre is szükség van.
A miniszter hangsúlyozta, ez nem jelenti azt, hogy a minőségi és drága fegyverekre ezentúl nincs szükség, de önmagukban ezek már nem elégségesek egy modern háború megvívásához. A különböző képességeket egy viharhoz hasonlította, ahol egyszerre vannak jelen a hatalmas erejű villámlások, valamint a folyamatosan fújó szél és hulló eső. Kijelentette, az Autowarcommal intézményesítik és szupergyors sebességre kapcsolják a szuperintelligencia, a robotika és az autonóm rendszerek korát. Az új parancsnokság felállításához a kongresszus jóváhagyása is kell, a céldátum jelenleg 2027. október 1-je. Hegseth szerint ez lesz a legnagyobb, békeidőben végrehajtott átalakulás a modern hadviselés történetében.
Ledőlnek a korlátok
Az AI-t és a különböző csapásmérő és felderítő drónokat már jelenleg is használják az amerikai haderőnél, az autonóm működés azonban eddig világos korláttal volt elválasztva a halálos erőtől: az AI kereshetett és azonosíthatott célokat, de emberi jóváhagyás nélkül nem mérhetett csapást ezekre. Úgy tűnik, ez a korlát hamarosan le fog dőlni.
A hadügyminiszter két projektet is bejelentett. Az Agincourt-projekt a legújabb technológiák gyors harctéri adaptációjára, a fejlesztési és gyártási ciklusok lerövidítésére koncentrál, hogy a megszokott, hosszadalmas beszerzési folyamatok helyett a gyártók közvetlenül, akár a harctéri egységekkel összekapcsolva tesztelhessék és módosíthassák az eszközöket. A másik, Meridian nevet kapott projekt egyik irányítója Elon Musk lesz Palmer Luckey, az Anduril hadiipari technológiai vállalat alapítója és Newt Gingrich korábbi republikánus képviselőházi elnök mellett. Ez a szál inkább elméleti munka: a cél kreatívan a jövőbe nézni és meghatározni azokat a területeket, amelyeket meg kell hódítani, illetve a képességeket, amelyeket tökélyre kell fejleszteni.
Nyitott kérdések, egyértelmű üzenet
Mindez egyelőre csak terv. Első akadályként ott van a kongresszusi jóváhagyás kérdése, aztán felmerülhet, hogy a már benyújtott, 2027-es, 1500 milliárd dolláros védelmi költségvetésből milyen források juthatnának egy csak jövőre felállítandó parancsnokságnak. Az is kérdés, hogy a parancsnokság milyen módon vesz át futó programokat a meglévő haderőnemektől, hiszen a légierőnél, a haditengerészetnél és a szárazföldi erőknél is folynak már drónokat, robotokat és célzórendszereket érintő fejlesztések.
Amennyiben a jelenlegi amerikai kormányzaton múlik, inkább előbb, mintsem később jelenhetnek meg az önálló gyilkolásra felhatalmazott robotok és drónok. A bejelentést üzenetként is érdemes értékelni, amelyet nemcsak az amerikai haderőnél, hanem például Kínában is meghallhattak. Ha ezen a területen is verseny indul a két hatalom között, akkor még kevésbé valószínű, hogy bármelyik fél lassítana a fejlesztési ütemen.
