Példátlan kivégzési botrány Tennessee-ben
Az 50 éves Christa Pike-ot a nashville-i börtönben a kétszeri halálos dózis beadása után sem tudták kivégezni. Az elítélt életét jelenleg kórházban próbálják megmenteni, az állam kormányzója pedig azonnali hatállyal felfüggesztette az idei kivégzéseket.
Horrorfilmbe illő jelenetek
Pike-ot 18 éves korában, 1995-ben ítélték halálra emberrablásért és előre megfontolt gyilkosságért, miután megkínozta és megölte 19 éves csoporttársát. Kivégzése esetén ő lett volna az első nő több mint 200 év után, akit Tennessee-ben kivégeznek.
A szerda éjszakai procedúrát a helyszínen követte végig az Associated Press riportere. Beszámolója szerint Pike a kezdetén ébernek tűnt, majd amikor megkezdték a méreg adagolását, a börtönőrök felé fordult, és megkérdezte: „Így kellene ennek érződnie?” A második adag után is életben maradt, ekkor a börtön lezárta a betekintő ablak függönyeit. A függönyök mögül még hosszú ideig hallatszott, ahogy horkol és levegőért küzd. Az újságírókat úgy vezették ki, hogy az elítélt még életben volt.
Miért selejtesek a kivégzőmérgek?
A világ vezető gyógyszergyártói jogi nyilatkozatokhoz kötik termékeik értékesítését, a nagykereskedők nem adhatják el azokat börtönöknek kivégzési célra. Az Európai Unió exporttilalma miatt az amerikai államok kénytelenek ellenőrizetlen, illegális vagy félhivatalos laboratóriumoktól beszerezni a szereket, amelyek nem állnak az FDA felügyelete alatt. Szakértők szerint Pike esetében is valószínű, hogy lejárt, szennyezett vagy felhígult pentobarbitál-szállítmányt használtak.
Az Amerikai Orvosi Kamara tiltja az orvosok és ápolók részvételét a kivégzéseken, így a tűk beadását egészségügyi végzettség nélküli börtönőrök végzik. Ha a tű elmozdul vagy átszúrja a vénát, a méreg a környező szövetekbe szivárog, ami drasztikusan csökkenti a hatást, miközben elviselhetetlen kínokat okoz.
Politikai és jogi következmények
Bill Lee republikánus kormányzó elrendelte a kivégzési protokoll független felülvizsgálatát, és az állam összes hátralévő idei kivégzését határozatlan időre elhalasztották. Tennessee-ben idén májusban Tony Von Carruthers kivégzését is le kellett állítani, mert több mint egy órán át nem találtak vénát.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa közleményben ítélte el a történteket, és az amerikai halálbüntetés teljes eltörlésére szólított fel. Austin Sarat jogászprofesszor szerint Pike az első ember a történelemben, aki úgy élte túl a halálos injekciót, hogy a mérgek bizonyítottan bejutottak a szervezetébe.
Elhibázott kivégzések a modern amerikai jogtörténetben
Jesse Tafero (1990, Florida): elektromos székben, nem vezetőképes szivacs miatt lángok csaptak ki a fejéből, három áramütés után halt meg. Romell Broom (2009, Ohio): több mint két órán át legalább 18 alkalommal szúrták meg, de nem találtak vénát, a procedúrát leállították. Clayton Lockett (2014, Oklahoma): a méreg a szövetekbe szivárgott, a férfi 43 perc szenvedés után szívrohamban halt meg a kivégzőkamrában. Doyle Hamm (2018, Alabama): kétórás próbálkozás után sem találtak vénát, a kivégzést félbeszakították. Kenneth Smith (2022, 2024, Alabama): 2024 januárjában a világon először nitrogén-hipoxiát alkalmaztak, szemtanúk szerint percekig eszméleténél maradt és küzdött a levegőért.
