Kiszámolták, kik spórolhatnak egymillió forintot az új KATA-val – és kik járhatnak rosszabbul
Akár évi egymillió forinttal is csökkenhet egyes vállalkozók adóterhe a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) megújításával, míg másoknak továbbra is az átalányadózás lehet kedvezőbb – derül ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) előzetes modellszámításaiból.
A szervezet alapvetően támogatja a KATA megújítására irányuló kormányzati terveket. Az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezet szerint az új rendszer egyszerűsítheti a legkisebb vállalkozások adózását, ösztönözheti a vállalkozói aktivitást, és hozzájárulhat a gazdaság fehéredéséhez, ugyanakkor a VOSZ több ponton is módosítaná a szabályozást.
A tervezet egyik legfontosabb változása, hogy az új KATA ismét lehetővé tenné a vállalkozásoknak és más szervezeteknek történő számlázást. Emellett a főállású vállalkozók mellett a mellékállásúak, a nyugdíjasok és a tanulmányaik mellett vállalkozók is választhatnák ezt az adózási formát. A főállású kisadózók havi tételes adója 100 ezer, a nem főállásúaké 50 ezer forint lenne, az éves bevételi értékhatár pedig 22 millió forintra emelkedne. A magasabb adóteher ellenére a változtatás szükséges ahhoz, hogy a KATA hosszabb távon is fenntartható legyen, a főállású vállalkozók esetében pedig magasabb társadalombiztosítási ellátási alap társulna az emelkedő befizetésekhez.
A VOSZ előzetes modellszámításai szerint egy évi 18 millió forintos árbevételű, több vállalkozásnak szolgáltató informatikai vagy tanácsadó egyéni vállalkozó éves közterhe a jelenlegi átalányadózáshoz képest akár egymillió forinttal is csökkenhet. Egy évi 8 millió forintos bevételű, lakossági ügyfeleknek dolgozó mellékállású vállalkozó pedig több mint félmillió forintot takaríthatna meg évente. A 80 százalékos költséghányadra jogosult szakmákban, például a fodrászoknál és a taxisoknál jóval kisebb lehet a különbség, egyes nyugdíjas vállalkozóknak pedig továbbra is az átalányadózás maradhat kedvezőbb.
A szövetség egyik legfontosabb kifogása a megrendelői koncentrációra vonatkozó szabály. A tervezet alapján megszűnne a KATA-jogosultság, ha egy vállalkozó éves bevételének legalább fele egyetlen megrendelőtől, illetve annak kapcsolt vállalkozásaitól származna. Bár a VOSZ egyetért a bújtatott foglalkoztatás visszaszorításának céljával, úgy véli, hogy a korlátozás a valódi vállalkozói tevékenységet is akadályozhatja, különösen azokban a szakmákban, ahol a vállalkozók több hónapos projekteken dolgoznak. Ez érintheti a filmes és televíziós szakembereket, fotósokat, építészeket, mérnököket, grafikusokat, marketingeseket és tanácsadókat is. A szervezet a korábbi munkáltatónak történő számlázásra vonatkozó, tervezett 24 hónapos tilalmat is túlzottan szigorúnak tartja.
A VOSZ ezért az 50 százalékos küszöb emelését, illetve olyan feltételek bevezetését javasolja, amelyek a bevételek megoszlása helyett a tényleges vállalkozói önállóságot vizsgálják, például a saját eszközök használatát, a munkaszervezés szabadságát vagy az önálló üzleti kockázatvállalást.
A szövetség külön kedvezményt javasolna a nyugdíjas vállalkozóknak, akik számára a havi 50 ezer forintos tételes adó sok esetben magasabb terhet jelentene a jelenlegi átalányadózásnál. Példájuk szerint egy évi 8 millió forintos bevételű, lakossági ügyfeleknek dolgozó nyugdíjas tanácsadó jelenleg hozzávetőleg 370 ezer forint személyi jövedelemadót fizetne évente, míg az új KATA alapján 600 ezer forint lenne az éves tételes adója.
A VOSZ a bevételi értékhatárok hosszabb távú összehangolását is szorgalmazza. Kedvezőnek tartja, hogy a KATA tervezett 22 millió forintos éves bevételi határa 2027-ben megegyezne az áfa alanyi mentességének értékhatárával, ugyanakkor figyelmeztet, hogy a határok átlépése jelentős többletadminisztrációt és adóterhet okozhat. A szövetség ezért az értékhatárok rendszeres, kiszámítható felülvizsgálatát és az adminisztráció egyszerűsítését javasolja.
A szabályozás véglegesítése előtt részletes hatásvizsgálatra is szükség lenne, amely az új KATA-t az átalányadózással és más választható adózási formákkal együtt értékeli. A törvénytervezet társadalmi egyeztetése október 14-ig tart, a VOSZ azonban a határidő meghosszabbítását kezdeményezi, és közvetlen szakmai egyeztetést is szeretne a Pénzügyminisztériummal.
