Ambiciózus hiánycsökkentést tervez a jövő évi költségvetés
A kormány 2027-re tervezett költségvetési konszolidációja különösen ambiciózus, a hiány az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra csökkenhet – mondta a Költségvetési Tanács elnöke egy hétfői budapesti konferencián. Horváth Gábor szerint a javulás döntő része az elsődleges egyenleg javításából származhat. Az utóbbi három évtizedben mindössze három olyan év volt, amikor az éves hiánycsökkenés meghaladta a három százalékpontot – tette hozzá.
A Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács hagyományos őszi konferenciáján az elnök kiemelte: a jövő évi költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami a piaci várakozásokhoz képest nem tekinthető túlzottan optimistának, az elemzői előrejelzések középértéke alatt van.
A beruházások jelentik a legnagyobb bizonytalanságot
A gazdasági növekedés egyik legnagyobb bizonytalansági tényezője a beruházások alakulása, amelyek az előrejelzések szerint idén már az ötödik egymást követő évben mérséklődhetnek. A visszaesés hátterében külső és belső tényezők állnak, és egyelőre kérdéses, hogy jövőre bekövetkezik-e a fordulat – tette hozzá. A vállalati adóterhek emelkedése, elsősorban a nagyobb vállalatok esetében kedvezőtlenül befolyásolhatja a beruházási hajlandóságot.
A különadók kivezetése komoly kihívás
Horváth Gábor kitért a különadókra is, amelyek a teljes költségvetési bevétel mintegy 5 százalékát teszik ki, ezért kivezetésük jelentős kihívást jelent. Az előző kormány korábban úgy számolt, hogy 2027-re eltűnhet a különadók egy része, a jövő évi költségvetésben azonban a jelenlegi kormány továbbra is számol ezzel a jelentős bevételi forrással.
A háztartási fogyasztás ezzel szemben a gazdasági növekedés egyik fontos támasza lehet 2027-ben is. A tervezett adóintézkedések egyfajta redisztribúciót jelentenek, és elsősorban az alacsonyabb jövedelmű háztartások terheit mérséklik, ami támogathatja a fogyasztás bővülését – fogalmazott a Költségvetési Tanács elnöke.
Lassuló hiánycsökkentés és mérsékelt adósságpálya
A kormány a 2027–2030 közötti középtávú előrejelzésben visszafogott gazdasági és költségvetési pályával számol, ami indokolt lehet a korábbi ambiciózus, akár 4 százalékos GDP-növekedési tervek fényében. A hiánycsökkentés üteme 2027 után lassulhat, ami az államadósság viszonylag mérsékelt csökkenését eredményezheti – mondta.
Horváth Gábor kiemelte, hogy az adósságráta érdemi csökkentéséhez a költségvetési konszolidáció mellett tartós gazdasági növekedésre és elsődleges költségvetési többletre is szükség van. A jelenlegi helyzet ettől eltér: a növekedés mérsékelt, és az elmúlt évek konszolidációs intézkedései ellenére sem sikerült elsődleges költségvetési többletet elérni.
Új növekedési modellt kell találni
A következő időszak egyik legfontosabb feladata az új gazdasági növekedési modell és az ahhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai stratégia részleteinek kidolgozása. A megfelelő költségvetési politika önmagában nem jelent megoldást, ezért strukturális intézkedésekre is szükség van, hogy a gazdaság ismét növekedési pályára álljon – hangsúlyozta a Költségvetési Tanács elnöke.
A régiós költségvetési elnökök kerekasztal-beszélgetésén kitért arra is, hogy jelentős kockázatot jelent az ország magas energiaimport-függősége, és egyfajta kockázatkezelésnek is tekinthető a kormány részéről, hogy a jövő évi büdzsében több forrás áll rendelkezésre rezsitámogatásra. Szólt arról is, hogy a 2027-es költségvetés benyújtása az első próbatétel volt a kormány számára, és a piaci reakciók azt mutatják, hogy ez megfelelt a várakozásoknak.
A piacok és a hitelminősítők bizalma továbbra is megvan
A választásokat követő hozamcsökkenés kapcsán kiemelte, hogy a kormány még élvezi a pénzügyi piacok és a hitelminősítők bizalmát. Bár Lengyelország hitelminősítői besorolása két-három fokozattal kedvezőbb, a tízéves magyar állampapírok hozama jelenleg alacsonyabb a lengyel kötvényekénél.
Az európai kontextusra kitérve kiemelte, hogy az európai gazdaságpolitika legfontosabb kihívása továbbra is az alacsony gazdasági növekedés, a strukturális problémák, valamint a termelékenység és a versenyképesség hiánya, és a magas államadósság elsősorban ezeknek a problémáknak a tünete. Közép-Európában nem elsősorban az államadósság nominális szintje, hanem a növekedés üteme jelent kihívást – jegyezte meg Horváth Gábor.
