Kevesebb pénzt költene gazdaságfejlesztésre a Tisza, mint korábban a Fidesz, de az eredmény mégis más lehet
A Tisza-kormány a jövő évi költségvetésben kevesebb forrást irányoz elő gazdaságfejlesztésre, mint az Orbán-kormány tett az utolsó évében. A 2026-os büdzsében az április 12-én leváltott kabinet közel 5050 milliárd forintot szánt erre a célra, míg Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a jövő évi költségvetés kapcsán mintegy 4000 milliárd forintról beszélt.
A miniszter a 2027-es költségvetés benyújtása után arról írt, hogy jövőre több mint 4000 milliárd forint jut a magyar gazdaságba. Ebből 700 milliárd forint származik a költségvetésből, több mint 900 milliárd forint az európai uniós forrásokból, a fennmaradó rész pedig a Magyar Fejlesztési Bankon vagy az EXIM-en keresztül megvalósuló, jellemzően uniós hitelprogramokon keresztül áramlik a gazdaságba. Összességében a kormány jövőre 2126 milliárd forint uniós forrással számol – ebben a központi költségvetésben megjelenő támogatások mellett az agrárforrások és a vámbeszedési költségek is benne vannak –, miközben 964 milliárd forintot fizet be az uniós költségvetésbe.
Az előző, még az Orbán-kormány által készített 2026-os büdzsében gazdaságfejlesztésre közel 5050 milliárd forintot irányoztak elő. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a kormány 581 milliárd forintnyi, a jogállamisági elvárások miatt akkor még zárolás alatt lévő RRF-forrással is számolt, amelyek valószínűleg nem érkeztek volna meg a büdzsébe, ha az Orbán-kormány a helyén marad.
A magyar kormány az előző években jelentős összegeket költött gazdaságfejlesztésre. Míg 2010-ben a költségvetés a GDP 5,8 százalékát fordította erre a célra, 2024-re ez az arány 7,7 százalékra kúszott fel – erről Oszkó Péter, az O3 Partners vezérigazgatója beszélt a GKI októberi konferenciáján. A Bajnai-kormány 2009–2010 közötti pénzügyminisztere feltette a kérdést, hogy az elmúlt három év gazdasági stagnálását látva ez mennyit segített a gazdaságon.
Oszkó Péter októberben a Klasszis Klub Live vendége volt, ahol a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának és első féléves teljesítményének elemzése mellett a vagyonadó legfontosabb várható hatásaira is felhívta a figyelmet.
