Bod Péter Ákos: Amerika és a többiek a demokrata hullám után
A fogadóirodák és a pénzpiacok már beárazták a Demokrata Párt előretörését, a siker mértéke azonban meglepetést keltett. A piacok nem kedvelik a politikai meglepetéseket, de kedvez a tiszta képlet – a legrosszabb az lett volna, ha szorosak az eredmények, elhúzódik a számlálás, és a vesztes fél nem ismeri el vereségét. Most nem ez történt. A félidős választási reakciók közepes intenzitásúak: változott az amerikai tőzsdeindex és a dollár árfolyama, de elmaradt a dráma.
Az elnöké a Fehér Ház, ám az ellenzék lesz többségben januártól a törvényhozás két házában. A demokrata képviselőházi többség kemény kontrollhoz jut költségvetési ügyekben, indíthat jogi következményekkel járó vizsgálatokat, akár felelősségre vonási eljárásokat is. A törvényhozást nem lehet megkerülni pénzügyekben, az elnöknek viszont nagy a mozgástere katonai és külügyi vonatkozásban. Mivel a szenátusban kétharmados többség kellene az elnök eltávolításához, ennek most nincs esélye.
Vannak, akik szerint Trump a maradék erős kártyáival játszik innentől, ami a világ döntő részének nem jó hír: adót nem tud emelni az elnök, de háborút indítani igen. Más nézetek szerint a béna kacsa helyzetbe jutó elnök folyamatos alkukra szorul, és nagy kárt már nem tehet sem külgazdasági, sem védelmi ügyekben. A demokrata szenátusi többség kezében lesznek a bírói kinevezések, a kabinettagok megerősítése is éles fegyver, a vizsgálóbizottságok révén pedig a Trump-család üzleti ügyei is előkerülhetnek.
Európa felől nézve a háborús elnöki szerepet folytató Trump súlyos veszély, különösen Putyin háborújával az Unió keleti határainál. A második forgatókönyv szerint az elnököt túlságosan lekötik a szaporodó ügyei, így legalább részben visszaállhat a szokásos együttműködés az intézmények szintjén. A gazdasági ügyekben azonban a hatalom ilyen éles megosztottsága a cselekvésképtelenség rémét is felidézi: az államadósság igen nagy, a kamatköltségek emelkedni fognak, miközben sokasodnak a megoldatlan társadalmi bajok.
A választás kimenetele nyomán a dollár árfolyama jelentősen gyengült a fontosabb devizákkal, így az euróval szemben is, következésképpen a forint-dollár árfolyam is erősödött valamelyest. Az amerikai állampapírpiacon némi korrekció történt, a tízéves államkötvény hozama lefelé mozdult az 5 százalékos szinttől. A tőzsdéken a blue chip részvények inkább erősödtek, bár a hangulat bármikor megfordulhat.
Van egy szektor, amelynek ügye rövidebb távon is veszedelmes hullámokat okozhat: az AI és kapcsolódó részei. A jövő stratégiai iparága, amely már egy-két éve a maga dinamikájával az egész amerikai növekedési indexet felfelé tudta tolni, miközben profitabilitása kétséges. Trump elnöksége alatt egyre nyíltabbá vált a személyes, családi szál az újabb generációs tech-nagytőke és a kormányzat között. Eric Trump, Donald Jr. és Barron Trump tulajdonosi és irányítói pozícióban van a World Liberty Financial nevű kripto cégnél, amely tokenekkel, dollárhoz kötött stabilcoinokkal és mémérmével kereskedik. Az iparág prosperálása erősen függ a szövetségi szabályoktól, és az iparág újabban kedvező elbánásban részesült a kormány részéről, még a korábban indított szövetségi vizsgálatokat is leállították.
Az AI-iparág nagy energiaigénye az elektromosáram árának emelkedéséhez vezetett, a hatalmas AI-üzemek letelepülése pedig sok helyen váltotta ki a helyben lakók ellenállását. A republikánusok mostani térvesztésének egyik oka az AI-iparág agresszív terjeszkedése volt a kormányzat támogatását élvezve. Az új demokrata kormányzók és a MAGA stigmától szabadulni szándékozó republikánus tisztségviselők szigorúbb környezeti, biztonsági és etikai normákat kérhetnek számon az iparágtól. Már most is csökken a piaci lelkesedés az ágazat iránt, amely az elmúlt időkben irdatlan mértékben szívta fel a pénzeket a tőkepiacon. Az AI-iparnak eddigi hatalmas kölcsöntőke-igénye az amerikai, sőt áttételesen a globális kamatszintek emelkedésének egyik tényezője volt, így bármi történik ebben az ágazatban, az kihat a világ más részeire is.
A képviselőházi többség megváltozása miatt lehetséges irányváltások között emlegetik az elemzők a nemzetközi kereskedelem terén eddig folyó vámháború ügyét is. A vámvédelem mint eszköz azonban nagyon réginek számít Amerikában, szinte egyidejű az Államokkal; igazából az 1960-as és 2000-es évek közötti négy évtized volt a kivétel, nem pedig a szabály. Ezért az EU által kezdeményezett szabadkereskedelmi tárgyalások Kanadával és más érdeklődő országokkal továbbra is határozottan folytatandók. Európát stratégiai vonatkozásban meg kell erősíteni, egy hangon beszélő közösségként kifelé, és megvédeni érdekeit és értékeit minden más blokkal szemben.
