Tényleg bevetne atomfegyvert Trump Irán ellen?
Beláthatatlan fizikai pusztítással és politikai felfordulással járna egy ilyen akció, de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Trump nem lépi meg. De meghozhat egy ilyen döntést egyedül, és mi lenne a célpont?
Az amerikai félidős választások előtt sok elemző egyre valószínűbbnek látta, hogy a Trump-kormányzat drasztikus lépésre készülhet az iráni háború holtpontról történő kimozdítása érdekében. A választások előtti vasárnap este Tucker Carlson írta ki közösségi oldalára, hogy az elnök nukleáris csapást fontolgat Irán ellen.
„Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyomására a Trump-kormányzat napokra lehet egy Irán elleni nukleáris támadás megindításától. A célpont a Pickaxe-hegy lehet Közép-Iránban, ahol az izraeli hírszerzés szerint az iráni vezetés újraindította a nukleáris dúsítóprogramját. Egyetlen hagyományos fegyver az amerikai arzenálban sem képes 300 láb tömör gránitot áttörni és elpusztítani az alagutakat, ahol a dúsítás zajlik” – fogalmazott Carlson. Szerinte Netanjahu erőteljesen lobbizik ezért, és naponta felhívja Trumpot, hogy rábeszélje.
Trump maga soha nem említette ezt valós lehetőségként, sőt többször is úgy nyilatkozott, hogy ez a lehetőség nincs az asztalon. Augusztus végén arra a kérdésre, hogy kizárta-e a nukleáris csapás lehetőségét, így válaszolt: „Soha nem mondanám ki, de a válasz igen.” Október 16-án egyértelműbben fogalmazott: „Nem használnék atomot. Nincs rá szükségünk” – mondta, és a taktikai nukleáris fegyvereket is kifejezetten kizárta.
Carlson posztjára reagálva a Fehér Ház egy tisztviselője azt közölte, hogy Trumpnak a lehetőségek széles tárháza áll rendelkezésére Iránnal kapcsolatban, és azt fogja tenni, ami az amerikai emberek biztonsága érdekében helyes. Hozzátette, hogy Carlsonnak nincs belső információja az amerikai stratégiai vezetés működéséről, és szerinte az egykori tévés műsorvezetőt a Trump iránt érzett sértettsége vitte tévútra.
Az amerikai elnök azonban több alkalommal is igen durva fenyegetéseket fogalmazott meg. Április 1-jén a Truth Social oldalán azt írta: „Egy egész civilizáció fog meghalni ma este, hogy soha ne térjen vissza.” Szeptember elején, az ENSZ közgyűlésén pedig arról beszélt, hogy „megsemmisíthetné” Iránt.
„Valószínű ez? Nem. Lehetséges lenne, hogy egy instabil, elkeseredett elnök, akinek egyedüli joga engedélyezni nukleáris fegyverek bevetését, megteszi ezt? Igen” – mondta Darly G. Kimball fegyverkorlátozási szakértő.
Az Egyesült Államok elnökeként Donald Trump elrendelhet nukleáris csapást, ehhez nincs szükség kongresszusi jóváhagyásra vagy a hadsereg vezetőinek egyetértésére. Amennyiben az elnök jogszerűen, a megfelelő hitelesítéseket elvégezve kiadja a parancsot, azt elméletben teljesíteni kell, hivatalosan senki sem írhatja felül egy ilyen utasítást. A parancs azonban hosszú láncolaton keresztül jut el a végrehajtókhoz, és az amerikai haderő szabályzata szerint egy jogtalan parancsot vissza lehet utasítani, sőt annak végrehajtása maga is bűncselekmény.
Egy Teherán elleni stratégiai nukleáris csapás egyértelműen jogszerűtlen lenne, és ilyet az amerikai haderő nem hajtana végre. Egy taktikai nukleáris fegyver bevetése egy bizonyos célpont ellen azonban már nem ennyire egyértelmű. Washington és Izrael szerint Irán atomfegyvert kíván kifejleszteni, Irán ezt tagadja.
A legalkalmasabb eszköz egy B61-11-es bomba lenne, amely megerősített robbanófejjel és rakétameghajtással rendelkezik, hogy mélyebbre hatoljon a talajban. Becslések szerint mintegy 400 kilotonna TNT-nek megfelelő robbanóerőt fejt ki, ami a hirosimai bomba erejének nagyjából 26-szorosa. A robbanás valószínűleg nem pusztítaná el a létesítmény legmélyebben fekvő részeit, de a bevezető járatok megsemmisülése és a radioaktív szennyezés használhatatlanná tenné a komplexumot.
Egy nukleáris fegyver 1945 óta először történő bevetése olyan korlátokat döntene le, amelyeket évtizedeken át igyekeztek megerősíteni. Egy ilyen csapás az atomprogramja felgyorsítására ösztönözné Iránt, és a térség több államát is saját nukleáris elrettentő erő kiépítésére indítaná.
„A lehetséges következmények láncolatai a világ számos forró pontja esetén olyan félelmetesek, hogy nehéz felfogni. Az Egyesült Államok minden más, az ilyen esetek megelőzésére szolgáló, közel egy évszázadig hatásosan működő puhább nyomásgyakorló eszköze semmivé válna. A nukleáris fegyverek elterjedése robbanásszerűen felgyorsulna” – írta Tyler Rogoway katonai szakértő.
„Őszintén nem tudom, hogy bárki tudja-e, mit tenne vagy nem tenne meg Trump, beleértve őt magát is” – mondta Stephen I. Schwartz atomtudós. Sajtóértesülések szerint az újabb katonai csapások mellett a gazdasági nyomás fokozása és az Iránnak jelentős engedményeket biztosító egyezség megkötése is napirenden van, és Trump egyelőre nem döntött, melyik irányba lépne tovább.
