Ne várjon túl sokáig a Tisza-kormány a választási rendszer átalakításával

by N Csongor
Ne várjon túl sokáig a Tisza-kormány a választási rendszer átalakításával

Brüsszel óvatosan értékeli a magyar jogállamisági folyamatot

A 2018-ban, még az Orbán-kormány idején elindított, az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke alapján folyó jogállamisági eljárás továbbra is érvényben van Magyarországgal szemben. Emellett a migrációs szabályok megsértése miatt az Európai Unió továbbra is napi 1 millió eurót von le büntetésként hazánk uniós forráskeretéből. Brüsszeli értesülések szerint ezek megszüntetése nem lesz egyszerű, annak ellenére sem, hogy az uniós intézmények pozitívan értékelik a Tisza-kormány jogállamisági lépéseit.

„Látjuk azokat a lenyűgöző reformokat, amiket a Tisza-kormány a beiktatása óta megtett a magyar jogállamiság helyreállítása érdekében. Ez azonban egy folyamatos munka, így további előrelépést sürgetünk” – nyilatkozta Delphine Colard, az Európai Parlament szóvivője. Szavai szerint lenyűgöző lépések történtek, de tovább kell haladni a jogállamisági úton.

Megállapodás a zárolt uniós forrásokról

Több jel utal arra, hogy az Európai Unió egyre pozitívabban értékeli a magyarországi jogállamiság helyzetét. Ennek leglátványosabb megnyilvánulása az Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Magyar Péter miniszterelnök között létrejött politikai megállapodás volt, aminek köszönhetően elhárult a jogi akadály az Orbán-kormány alatt zárolt, 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás megérkezése elől Magyarország számára.

A zárolás feloldásának előfeltétele volt, hogy a magyar kormány augusztus 31-ig teljesítse a Helyreállítási Alappal összefüggésben vállalt szupermérföldköveket a szükséges korrupcióellenes lépések megtételével. Információk szerint a pénzek folyósítása rendben halad, már 80 százalékos készültségnél tart, november végéig pedig megszülethet a végleges megállapodás a két fél között.

Van még teendő a jogállamiság terén

A brüsszeli jelzések ellenére a 2018-ban indított jogállamisági eljárás továbbra is függőben van, vagyis nem zárták le. Az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának delegációja október végén három napot töltött Budapesten, a látogatást pedig kifejezetten pozitív értékeléssel zárta.

„A Tisza-kormány már számos lépést megtett az állami intézmények vagy a média felszabadítása érdekében, miközben jelentős antikorrupciós intézkedéseket hozott például az európai uniós források felszabadítása céljából. Azonban még mindig sok mindennek teljesülnie kell” – fogalmazott Tineke Strik, az EP állandó magyar jelentéstevője. A magyar jogállamiság helyzete decemberben, az EP plenáris ülésén is terítékre kerül.

Összehasonlításként: a lengyel kormánnyal szemben 2017-ben indult 7-es cikk szerinti eljárás 2024. május 29-én szűnt meg, vagyis a 2023 őszi választásokat megnyerő Donald Tusk kormányának beiktatását követően öt és fél hónappal. Ezt az időtávot Magyar Péter kormánya már meghaladta.

Kétharmad és választási rendszer

Arra a kérdésre, hogy jelenthet-e kockázatot a Tisza-kormány kétharmados többsége, és szükség lenne-e a választási törvény módosítására, Tineke Strik azt válaszolta: „A kétharmad most egy fontos eszközt ad a kormány kezébe a jogállamiság helyreállítása, az intézményi reformok bevezetése céljából, hosszabb távon azonban nem egészséges állapot. Egyértelműen egy plurálisabb választási rendszer irányába kell majd elmozdulni.”

Az EP magyar jelentéstevője hozzátette: mivel hat hónappal az országgyűlési választások előtt már nem lehet módosítani a választási törvényt, ezért azt javasolják a Tisza-kormánynak, hogy minél hamarabb, az alkotmányozási folyamattal egybekötve lépjenek. „Arra kérjük a magyar kormányt, hogy ne várjon túl sokáig a plurálisabb választási rendszer kialakításának megkezdésével” – fogalmazott.

A napi egymillió eurós bírság ügye

A magyar kormány célja nemcsak a jogállamisági eljárás megszüntetése, hanem az Orbán-kormány alatt az uniós menekültügyi szabályok súlyos megsértése miatt kiszabott napi 1 millió eurós büntetés eltörlése, esetleg utólagos kompenzálása is. Ezt az összeget ténylegesen nem kell befizetni, de az Európai Unió levonja Magyarország uniós forráskeretéből.

Brüsszeli források nem tudták megerősíteni, hogy a bírság elengedése még az idei évben megtörténhet, de reményüket fejezték ki erre vonatkozóan. A kérdésről egyébként az Európai Unió Bírósága dönt, amely előfeltételként határozta meg a magyarországi menekültügyi és migrációs szabályozás jelentős módosítását, ami a Tisza-kormány számára belpolitikai kockázatokkal járhat.

You may also like

Leave a Comment

Nem adunk pénzügyi tanácsokat, csak híreket és információkat osztunk meg a pénzügyek világából.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Befektető Pont