Hat új kérdés a magyar állampapírokról – milyen választási lehetőségeink vannak?
Az állampapírok vásárlói köre folyamatosan bővül, a kisbefektetők pedig újra és újra ugyanazokat a kérdéseket teszik fel: mennyire biztonságos, mennyire éri meg, melyik állampapírt vegyék, hogyan döntsenek, forintban vagy euróban takarékoskodjanak, és mi legyen, ha mégsem állampapírt választanak.
Hosszabb távú megtakarításra a több éves lakossági államkötvények alkalmasak, amelyek között fix és változó kamatozású is van. Kamatcsökkenés esetén a hosszú futamidejű, fix kamatozású kötvény biztosíthatja hosszabb időre a magasabb kamatot, kamatemelkedésre vagy stagnálásra számítva inkább a változó kamatozású kötvény lehet megfelelő. Utóbbira példa a Bónusz államkötvény, amelynek kamata a diszkont kincstárjegyek aukciós hozamához kötődik. Bizonytalan helyzetben rövid futamidejű diszkont kincstárjegyek is szóba jönnek.
Rendszeres bevétel esetén a negyedéves kamatfizetésű sorozatok praktikusabbak, ilyen a Bónusz és a Fix Magyar Állampapír.
A forint és az euró közötti választásnál több szempontot kell mérlegelni. A lakossági forintos állampapírok kamata most is messze meghaladja a hasonló nyugat-európai állampapírok hozamát, ezért évente 3-4 százalékkal kellene drágulnia az eurónak ahhoz, hogy az euróbefektetés megérje. A deviza mellett szólhat, ha valakinek tervezhető kiadásai lesznek külföldi fizetőeszközben. Euróban a változó kamatozású EMÁP áll rendelkezésre, emellett alacsony kockázatú külföldi kötvényekbe fektető befektetési alapok és tőzsdén kereskedett alapok is elérhetők.
Ha nem állampapírba fektetünk, hosszú távra érdemes lehet kockázatosabb termékeket is a portfólióba venni, például ingatlant, ingatlanalapot, részvényt vagy részvényalapot. Az állampapírok kamata jelenleg adómentes, más befektetéseké adóköteles, kivéve tartós befektetési számlán legalább öt naptári évig tartva. Kockázatos eszközöket soha ne olyan pénzből vegyünk, amelyre rövidebb távon szükség lehet.
A legnagyobb veszélyt nem az jelenti, hogy az állam nem fizeti vissza az állampapírt, hanem az, hogy az infláció gyorsan megugrik, és a hozamok ezt kezdetben nem követik. Az inflációt rejtett adónak is szokták nevezni, nyertese rendszerint az állam.
Egyes állampapírokkal a teljes futamidő alatt nincs teendő, ilyenek a rövidebb futamidejű diszkont kincstárjegyek és az ötéves Magyar Állampapír Plusz. A Bónusz és a Fix Magyar Állampapír negyedévente, az inflációhoz kötött Prémium évente fizet kamatot, erről a befektetőnek kell döntenie. Az újrabefektetésről érdemes időben gondoskodni, az államkincstár internetes rendszerében előre is adható megbízás, és értesítő sms is érkezik a számlára érkező pénzről.
Ha egy korábban előnyösnek tűnő állampapír előnytelen lesz, érdemes lehet váltani. Az inflációkövető PMÁP-oknál 2025-ben az infláció csökkenése miatt zuhant a kamat, így érdemes volt más kötvényekre áttérni. A PMÁP-ok most sem tűnnek előnyösnek, a visszaváltás egy százalékos díja ellenére is nyerhetünk egy másik papírral.
Ha nehezen döntünk, dönthetünk úgy is, hogy nem döntünk: a pénz egy részét állampapírba fektetjük, más részét banki lekötésben hagyjuk, vagy megoszthatjuk fix és változó kamatozású papírok, illetve forint és euró között. Érdemes végiggondolni, mitől félünk legjobban, és olyan értékpapírt választani, amely véd a legrosszabb forgatókönyv esetén is. A passzivitás nagy kamatveszteséget okozhat, ezért lépnünk kell annak érdekében, hogy a pénzünk megőrizze az értékét.
