Love helyett Oleg – szigorították az angol szavak használatát Oroszországban
Oroszországban egyre szigorúbban lépnek fel az angol nyelvű kifejezések használata ellen a nyilvánosan közzétett információkban. A 2025. június 24-én hozott szövetségi törvény módosítja a fogyasztóvédelmi jogszabályokat, és kimondja, hogy a nyilvánosan közzétett információknak orosz nyelvűnek kell lenniük. Ez vonatkozik a plakátokra, hirdetőtáblákra, útvonalbeli eligazításokra, a szervezetek weboldalaira, sőt egyes lakóépületek, például lakóparkok nevére is.
A szverdlovszki régióban a közelmúltban 600 esetben állapították meg az „oroszosítási” törvény megsértését. Eddig nem szabtak ki bírságot, a legtöbb vállalkozó csak figyelmeztetést kapott. A regionális fogyasztóvédelmi ügynökség a leggyakoribb szabálytalanságnak az angol szavak használatát ítéli, például a különféle weboldalakon és piactereken található terméklistákon. A vállalatok gyakran használnak átírásokat vagy angolosított szavakat hirdetéseikben, ami szintén jogsértésnek minősül.
Súlyosabb esetben az illetékes bíróság döntése alapján felveszik az oldal címét, azaz domain nevét a tiltott weboldalak nyilvántartásába, és kérik a távközlési szolgáltatókat annak blokkolására.
Vaszilij Ruban, az egyik urali nagyvállalat alelnöke szerint a nagy- és kiskereskedők, beruházók, vendéglátóipari egységek és szolgáltatóláncok számára sok munkával jár ez az átállás, különösen azoknál, amelyek több telephellyel és nagyszámú médiummal rendelkeznek. Nem egyszerűen arról van szó, hogy ki kell cserélni egy fogalmat vagy nevet, hiszen annak hossza, a betűk formája, a szavak sorrendje megváltozik. Ehhez sok vállalatnak gyakorlatilag újratervezésre van szüksége, hogy megfeleljen a szabályoknak.
Marianna Hadzsis, a Poligon-Media reklám- és produkciós cég ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy egy angol nyelvű név a jövőben is használható, de csak ha bejegyzett védjegy, ezért sok vállalkozó a meglévő nevek legitimálása mellett döntött egy új helyett. A hivatalos bejegyzés azonban sokáig tart. Nem minden vállalkozó hajlandó szívesen pénzt költeni az arculatváltásra és a cégtábla cseréjére, ez a munkafolyamat ugyanis legalább 100 000 rubelbe kerülhet.
Egy Cseljabinszk megyei kávézó hirtelen népszerűvé vált a közösségi médiában, amikor a tulajdonos a kávézó nevét „Love”-ról „Oleg”-re változtatta. Ezzel eleget tett a törvénynek, és mivel ugyanolyan hosszú az eredeti név, mint az új, nem került olyan sokba a csere. Az egész weboldalt is át kell azonban formálni, és új cégbejegyzést kérni, ami szintén nem történik meg egyik percről a másikra.
A világmárkákra mindez nem vonatkozik. A Diort vagy a Chanelt nem fogják lefordítani oroszra vagy átírni cirill betűkre, hiszen ezt a márkanév tulajdonosa nem engedi. Ráadásul az ukrajnai háború miatt az orosz piacról kivonult nyugati márkák jelentős része kezd visszaszivárogni. Az ázsiai országokban sem írják át saját ábécéjükre a márkaneveket, igaz, ott nincs is politikai felhangja az esetleges cserének.
Ami a weboldalakat és a fogyasztóvédelmi tájékoztatókat illeti, érthető, hogy fontos az orosz nyelvű tájékoztatás, bár az a tény, hogy a közösségi média révén bárki bármit felrakhat az eladható holmik közé, elég irreális álomnak tűnik.
