Diáktüntetések rázták meg Franciaországot
A francia nagyvárosok diákjai hetek óta tüntetnek az oktatási körülmények romlása és a kormány tervezett megszorításai miatt. Créteil egyik középiskolájában szeptember 17-én először a tanárok szerveztek tüntetést, mert a kormány 1588 állami álláshely megszüntetését tervezte. A megmozdulás érdektelenségbe fulladt, másnapra azonban a diákok is csatlakoztak.
A középiskolákban már jelenleg is zsúfoltak a tantermek, néhány helyen 40 gyerek jut egy tanárra. Egy marseille-i pedagógus elmondta: a 37 fős osztályába rendszeresen más termekből kell székeket és padokat hozni, és a gyerekek segítenek neki csótányokat megfogni. Az 1970-es években épült intézmények mosdóiban gyakran nincs szappan, vécépapír, víz vagy akár ajtó. A Paul-Éluard középiskolában készült videón patkányok szaladgálnak a padlón, a szakadt tapéta mögül pedig víz folyik.
A diákok körében régóta gyűlik a feszültség: a heti 26-29 kötelező óra mellett kötelezően választható órák is vannak, így a tanítás reggel 8-tól este 6-7-ig tart, sokszor csak egy óra ebédszünettel. A tanév július elején ér véget, a júniusi hőhullám pedig 40 fokra felforrósodó osztálytermekben érte a diákokat. Az iskolák többségében tanárhiány van, a jelenlegi tanévtől kezdve ráadásul a kormány az okostelefonok használatát is megtiltotta az iskolákban.
A gyerekek tiltakozása sikeresebbnek bizonyult a tanárokénál: egy héttel később már több tucat Párizs környéki középiskola diákjai csatlakoztak a megmozduláshoz, október 1-jén pedig az egyetemisták is blokád alá vették az intézményeket. Az elmúlt napokban a tanárok mellett szülők és szakszervezetek is utcára vonultak, a tüntetések súlypontja elmozdult Párizs környékéről. A tüntetők gyakorlatilag minden útjukba kerülő éghető tárgyat felgyújtanak – kukákat, elektromos rollereket, autókat. Csütörtök délután ismét a párizsi Bastille tér vált a tüntetések középpontjává, ahol több ezer diák csapott össze a rendőrökkel.
A rendőrök következetesen gumibottal, paprikaspray-vel, könnygázzal és vízágyúval igyekeznek a gyerekeket visszaterelni az iskolapadba. A francia belügyminiszter szinte minden esetben arányosnak tartotta a rendőrség reakcióját, a diákok szerint viszont sok esetben a rendőrök keresik a bajt. Egy 14 éves fiú arcába másfél méterről dobott villanógránátot egy rendőr Párizs északi elővárosában; a fiú elveszítette fogai nagy részét és az állkapcsa is megsérült. Egy másik, 15 éves fiúnak hasonló eszköztől szakadt le az alkarja egy lensi tüntetésen, ezt követően a kormány megtiltotta a hanggránátok használatát a rendőröknek.
A kormány egyelőre kitart a rendpárti politika mellett: a szenátus október 27-én dönt egy törvényjavaslatról, ami lehetővé tenné, hogy a tüntetőkön bizonyíték hiányában is be lehessen hajtani a rongálás értékét, legfeljebb 10 ezer euró összegben.
A francia kormányt érezhetően sarokba szorították a fiatal tüntetők. Sébastien Lecornu miniszterelnök kedden pontról pontra idézte a diákok követeléseit, és felszólította a minisztereket, hogy október végéig készítsenek elő törvényjavaslatokat a tanárhiány enyhítésére, a tanítási idő rövidítésére és az omladozó iskolaépületek felújítására. A diákszervezetek vezetői továbbra is konkrétumokat várnak. „Amíg nem tesznek le 10 milliárd eurót az asztalra, folytatjuk a mozgósítást” – mondta az országos diákszervezet szóvivője.
A kormány jelenleg kettős nyomás alatt van: az elszabaduló tüntetéshullám mellett csökkentenie kellene az elmúlt években rendre 5 százalék felett alakult költségvetési hiányt is. A francia parlament évek óta nem tud megállapodni a költségvetésről sem. A szakszervezetek szerint a közszolgálati dolgozók béreinek befagyasztása már eddig is érezhetően csökkentette a fizetések vásárlóerejét. Eközben a dízel – ami júniusban még literenként 1,96 euróba került – októberre 2,37 euróra drágult. A kormányfő bejelentette: 10 millió hordó gázolajat szabadítanak fel a stratégiai tartalékból, de ettől is mindössze 12-18 centes árcsökkenést vár a kutakon.
A franciák közel kétharmada a diákok mellett áll, ugyanakkor közel ennyien látják a baloldali Elégedetlen Franciaország (LFI) befolyását is a tüntetések mögött. A kormány visszatérő álláspontja, hogy az erőszakossá váló tüntetések mögött az LFI és az ahhoz köthető szélsőséges szervezetek állnak. Marine Le Pen és a Nemzeti Tömörülés tudatosan nem kapcsolja össze a tüntetéseket a bevándorlással. A párt szintén az LFI-t okolja az összecsapásokért.
A szakszervezetek és a diákok október 13-ra szervezik a következő nagyobb megmozdulást, erre a napra a tanárok egy része is sztrájkkal készül. A kormány teljesítményével elégedetlenek október 17-ére is szerveznek tüntetéseket több nagyvárosban.
