Tartson egy hónap vásárlási szünetet!
A No Buy, más néven No Spend mozgalom világszerte terjedő minimalista és személyes pénzügyi trend, amelynek lényege, hogy a résztvevők egy előre meghatározott időszakra – általában egy hónapra vagy egy teljes évre – teljesen leállítják a nem létfontosságú javak vásárlását. A kezdeményezést főként a Z generáció jómódú értelmiségi tagjai követik, akiknél egyébként is tele van a hűtő és dugig a ruhásszekrény.
A mozgalom célja a megtakarítás növelése, az adósságok rendezése, a felhalmozott felesleg csökkentése és a fogyasztói szokások pszichológiai átprogramozása. A hívek és a közgazdászok szerint a résztvevők sokat takaríthatnak meg, gyorsabban törleszthetik a hiteleket, csillapulhat az új dolgok megszerzése utáni hajsza, és következményként csökken az ökológiai lábnyom és a hulladéktermelés is.
A szabályrendszer nem a teljes önsanyargatásról szól, hanem a szigorú és tudatos különbségtételről a „szükséglet” és a „vágy” között. A résztvevők a kezdés előtt összeállítanak egy személyre szabott listát, amely felsorolja, mit szabad vásárolni: alapvető élelmiszereket, lakhatási költségeket, adósságokat, egészségügyi kiadásokat, közlekedést, valamint a mindennapi élethez szükséges fogyóeszközöket – például szappant, de csak ha elfogyott. Tilos viszont új ruhákat, cipőket, smink- és szépségápolási termékeket – ha van otthon tartalék –, lakásdekorációt, felesleges kütyüket és a tipikus impulzusvásárlásokat venni. Sokan a fizetős streaming szolgáltatásokat, a hangulatból vett elviteles kávékat és a gyorséttermi étkezéseket is ide sorolják.
A szakértők szerint érdemes egy-egy hónappal kezdeni, és ha sikert ér el a résztvevő, akkor megengedhet magának egy-egy kis kihágást a szabályok alól. Fontos, hogy a vásárlási applikációkat ki kell törölni a telefonról, és le kell iratkozni az akciós hírlevelekről. A mozgalomnak különféle szigorúsági válfajai léteznek: a low buy rugalmasabb, itt belefér egy-két ruházati holmi, ilyenkor feltétel lehet, hogy előbb a szekrényben lévő, nem hordott holmikat ajándékozza el az ember, ruhacserét szervezzen vagy adományozzon.
A jelenség hátterében többnyire családi, egészségügyi és magánéleti problémák állnak. Az is előfordul, hogy valaki, bár egyedül él, nyolc kiló húst és más nyersanyagot tart a hűtőben, ami állítólag biztonságérzetet ad. A háziasszony sokszor kétévenként sem pillant rá a konyhaszekrényben egyre gyűlő háztartási alapanyagokra, pedig már nem fér sehova, és lassan lejár. Egyesek szerint a teljesen más környezetbe való költözés – mondjuk egy távolabbi szigetre, ahol alig van üzlet, és az ember el van foglalva a természettel, a nyelvtanulással, az új életmóddal – segít a leszokáson, igaz, nem olcsó megoldás.
Magyarországon széles körben tetten érhető a pénzügyi tudatosság hiánya. A kifejezetten rossz körülmények között élő emberek, ahogy megjön a családi pótlék, két nap alatt elköltik – egyszer élünk jelszóval. Vagy éppen műszempillát vesz belőle a fiatal nő, mert a barátnőjének olyan van, és legalább ennyiben hasonulni akar a baráti körhöz. A megtakarítás milliók számára ismeretlen fogalom, a családi kasszát bizonytalan jövedelmi források, hóvégi krach, papír nélküli kölcsönök, zavaros pénzügyek és meggondolatlan kiadások zavarják össze. Ahol a gyerek is ezt látja, az ötletszerűen kapott zsebpénzt ugyanígy költi majd el, és ennek a körnek a fenntarthatóság, a klímavédelem nem mond semmit.
Évszázadokig vidéken mindent felhasználtak: az ósdi kerítésléc elég volt a kályhában, akárcsak a papír, a kerti hulladék komposztálódott, az ételmaradékot megették az állatok. Régen az elnyűtt, foltozott gúnya munkaruhává lett, tehénfejéshez, kapáláshoz hordták, a kinőtt gyerekholmi pedig gazdára lelt az alvégen. A műanyag palackok, zacskók betörése zavarta meg ezt az összhangot, mert azzal nem sok mindent lehet kezdeni, legfeljebb gyűjteni egy nagy dobozban.
Az év vége több szempontból figyelemreméltó időszak, hiszen jön a Black Friday és a karácsonyi ajándékozási láz, hogy aztán utána két héttel minden olcsóbb legyen. A jóléti társadalmakban külön üzletláncok, jótékonysági szervezetek és logisztikai cégek foglalkoznak a használt holmik értékesítésével, újrahasznosításával és adományozással.
