Megszegett ígéret és megvalósult rémálom – mihez kezd most Trump az iráni háborúval?
Az amerikai választók nagyrészt az iráni háború és az amiatt elszabadult üzemanyagárak miatt büntették meg a republikánusokat a félidős választásokon. A háború a 2028-as elnökválasztási reményeket is szertefoszlathatja – az elnöknek szinte már csak rossz opciói maradtak.
„A háború miatt vesztettünk” – ezzel magyarázta pártja félidős választásokon elszenvedett súlyos vereségét J.D. Vance alelnök egy közösségi oldalon megjelent posztjában. Hozzátette: mindenkinek tudnia kell, miért vesztettek, és az őszinte beszélgetésnek itt kellene kezdődnie. Vance, aki a várakozások szerint harcba száll majd a republikánus elnökjelöltségért 2028-ban, ezzel nyíltan elhatárolódott az iráni háborútól, és azt üzente a kiábrándult amerikaiaknak: jogosan dühösek, és ezt az energiát olyan republikánusok megválasztására kell fordítani, akik osztják a világnézetüket.
Trump egyik legfontosabb választási ígérete épp az volt 2024-ben, hogy az Egyesült Államok nem vív a jövőben az amerikai adófizetői pénzeket felemésztő háborúkat szerte a világban, és főleg nem más ország érdekeiért. „Nem fogok háborút indítani. Meg fogom állítani a háborúkat” – ígérte a kampányában. Ehhez képest a hivatalba lépése után bő egy évvel, 2026. február 28-án Izraellel közösen háborút indított Irán ellen.
Számos republikánus véleményvezér már a kitörésekor ellenezte a háborút, és figyelmeztetett, hogy ez óriási károkat okozhat a Republikánus Pártnak. Irán a vártnál jóval ütőképesebbnek bizonyult, a rezsimje nem omlott össze, a konfliktust azóta sem sikerült lezárni. A háború kormányzati közlések szerint csaknem 50 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek, de a megemelkedett gáz- és olajárakat is figyelembe véve a végső számla több száz milliárd dollárra tehető. A republikánusok pedig elvesztették a törvényhozás mindkét házát.
Trump annyit ismert el, hogy a háború és a konfliktus miatt elszálló gázárak is szerepet játszottak a vereségben, sőt az Izraellel szembeni „nagy ellenszenvet” is az okok között említette. Ugyanakkor továbbra is kiállt a február végi döntése mellett: „Az Irán-dolgot meg kellett lépnünk” – mondta, hozzátéve, hogy folytatják.
A háborút a törvényhozás elvesztése ellenére is tovább viheti, hiszen ő az amerikai haderő főparancsnoka, de két év múlva elnökválasztások várhatók. Elemzések szerint Trumpnak valójában nincsenek jó opciói: ha folytatja a háborút, azzal megágyazhat egy 2028-as demokrata győzelemnek, ha viszont félbehagyja, akkor vesztesként vonulhat be a történelemkönyvekbe. Szakértői értékelés szerint a szárazföldi erőket is magában foglaló, nagy katonai akciónak a félidős választási eredmények után nincs realitása, és az amerikaiak ki akarnak szállni ebből a háborúból.
Több forgatókönyv is hever az elnök asztalán: a hadműveletek folytatása jelentős vagy mérsékeltebb erővel, a tárgyalások előtérbe helyezése J.D. Vance vezetésével, illetve a kihátrálás a háborúból a jelenlegi status quo fenntartásával. Az elmúlt hetekben amerikai és izraeli vadászgépek fokozták a gyakorlatokat Irak felett, az amerikai védelmi minisztérium és a külügyminisztérium személyzetet vont ki a közel-keleti régióból, Izrael pedig újabb Patriot légvédelmi rakétákat kapott az USA-tól. Mindez újabb nagy támadást vetíthet előre, ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen választási eredmény után az amerikai elnök emellett döntene.
