Tiltakozások Európa-szerte az adatközpontok ellen
Fokozódik a tiltakozás az adatközpontok építésével szemben Európa-szerte: a kontinens 15 országában mintegy 100 környezetvédő aktivistacsoport szervezett tüntetéseket az elmúlt napokban. Dublinban felvonulást tartottak, Amszterdamban behatoltak egy építési területre, Dániában pedig a Microsoft adatközpontja előtt gyűltek össze.
Az írországi áramfogyasztás 23 százaléka az adatközpontoknak köszönhető, a fővárosban, Dublinban pedig az arány eléri a 80 százalékot. A lakosság számára emiatt érezhetően magasabbak lettek a villanyszámlák Írország-szerte. Londonban, Amszterdamban és Frankfurtban az áramfogyasztás 33-41 százaléka köthető az adatközpontokhoz.
Az MI miatt ugrik meg az energiaigény
A 20 legnagyobb Európában épülő adatközpontból 18 kimondottan az MI-felhasználás támogatására készül. A Greenpeace becslése szerint az ilyen típusú adatközpontok energiaigénye 2023 és 2030 között a tizenegyszeresére emelkedhet. A tiltakozók széles körű áramszünetektől is tartanak, az adatközpontok széndioxid-kibocsátása pedig a hatszorosára nőhet 2023 és 2030 között.
Spanyolországban és Ausztriában is épülnek a létesítmények
Az Amazon Spanyolország északi részén, Aragónia régióban bővíti adatközpontjait: az új létesítményekkel együtt már több villamos energiát fogyasztanak, mint az egész régió lakossága együttvéve. Az adatközpontok hűtésének vízigénye a szárazságot is fokozhatja. Egy osztrák kisváros, Kronstorf lakói hiába tiltakoztak, a Google gyakorlatilag akadály nélkül építi adatközpontját a felső-ausztriai település területén. A létesítmény eleinte 150 megawatt teljesítménnyel működhet, amelyet később 500 megawattra bővíthetnek. Az adatközpont a Duna egyik mellékfolyója, az Enns vizével hűti majd a berendezést, és a tervek szerint napi 5,8 millió liter meleg szennyvizet engedhet vissza a természetbe.
Észak-Európa felé építkeznek a techvállalatok
Az Európai Unió 505 városában 2780 adatközpontot tartanak nyilván: ezek közül 2192 működik, 163 áll építés alatt, további 425 adatközpontot pedig rövid időn belül elkezdenek építeni. A létesítmények közel fele Németországban, Franciaországban és Olaszországban található. Az észak-európai országok két okból is kedvelt célpontjai lehetnek a befektetőknek: viszonylag olcsó a villamos energia, és ritkábbak a hőhullámok, így kevesebbet kell felhasználni a hűtéshez.
Brüsszel a technológiai szuverenitásra hivatkozik
Az Európai Unió Klímasemleges Adatközpont csomagja előírja, hogy 2030-tól minden létesítménynek tiszta energiával kell működnie, a Google, az Amazon, a Microsoft és a Meta azonban azzal a kikötéssel írta alá az egyezményt, hogy a nukleáris energia is tisztának tekinthető. Az Európai Bizottság célja az adatközpont-kapacitás háromszorosára bővítése a következő öt-hét év során.
Magyarország a 9 százalékos társasági adó miatt vonzó lehetne a nagyobb beruházók számára, a villamosenergia-ár azonban nem versenyképes a többi országgal összevetve.
