Dolce Vita a Magyar Nemzeti Galériában
Új időszaki kiállítás nyílt „Dolce vita. Itália élménye két évszázad magyar művészetében” címmel a Magyar Nemzeti Galériában, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részeként. A tárlat 2026. április 9-én nyitotta meg kapuit, és augusztus 23-ig látogatható. A kiállításon 75 művész közel 150 alkotását – festményeket, grafikákat, szobrokat, régészeti tárgyakat és fotográfiákat – csodálhatják meg az érdeklődők.
Vígh Annamária, a Szépművészeti Múzeum általános főigazgató-helyettese, a sajtóbemutatón elmondta, hogy a kiállítás célja megvilágítani, hogyan inspirálta Itália a magyar művészeket, és felhívta a figyelmet a tárlat komplex és intellektuális kalandra invitáló jellegére.
A kiállításon szereplő művek válogatása a grandiózus mesterművek másolataitól kezdve az autonóm alkotásokig terjed, egészen a kortárs reflexiókig. A tárlat tematikus egységeken keresztül tárja fel az Olaszországba tett utazások és hatások által megújult magyar művészet történetének folyamatát.
Az „Úton Itália felé” című egység Ferenczy István Pásztorlányka című szobrát mutatja be, utalva a művész itáliai tanulmányutjára és a nemzeti szobrászat megteremtésének szándékára. A „Grand Tour: művészi zarándoklatok, Itália kultusza” szekció az olasz kultúra iránti rajongás történeti hátterét fényképezi. Az „Antikvitás” alszekció Ligeti Antal, Csontváry Kosztka Tivadar és Ország Lili művein keresztül mutatja be, hogyan kapcsolódott a 19-20. századi magyar művészek antikvitás-értékelése az akkor aktuális régészeti felfedezésekhez.
A „Városállamok öröksége” című alrész a milánói, firenzei és római városok magyar művészetre gyakorolt hatásait vizsgálja, kiemelve a városok ikonikus tereinek megörökítése mellett a személyes látványélmények fontosságát.
Továbbá, az „Ösztöndíjak Olaszországban” című egység a 1927-ben alapított Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasait és későbbi jelentős művészgenerációkat idéz meg.
A kiállítást záró „Dolce vita: Itália esszenciája” szekció az olasz életérzést helyezi a középpontba, többek között bemutatja Federico Fellini 1960-as Az édes élet című filmje és az 1997-es Csinibaba című magyar vígjáték részleteit is. A záró rész „Időtlen” alegysége idősebb Markó Károly, Csontváry Kosztka Tivadar és Gulácsy Lajos olasz tájakat bemutató festményeivel zárja le a kiállítást.
